Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 113 iránti kereseti jogosultsággal már nem bir. C. 1880. márczius 13. 8840/1888. sz. Gr. YI1. 270. Cl. II. 1. 1366. 1. A lelenczház által felszámitott gyermekápolási és tartási költségek első sorban a természetes apát terhelik. C. 1889. okt. 24. 2120. sz. Gr. VII. 270. 1. Gl. II. 1. 374. 1. Ha a férfi a házassági Ígéretet a nőnek a nemi közösülés előtt tette, csábítás esete forog fenn, s a férfitól az állandó birói gyakorlat értelmében a nő jogosan követelhet szülési költséget is. 1902. jan. 27. I. G. 430/1902. sz. Gr. VII. 270. 1. A szülési és gyermekágyi költség csak csábítás és büntetendő cselekmény esetében jár. A szülési költség a természetes apaság megállanitása iránti kérelem kiegészítő járulékának lévén tekintendő, felperes az által, hogy a felebbezési eljárásban gyermektartási keresetét a szülési költség megítélésére is kiterjesztette, keresetét nem változtatta meg. 1897. október 13. I. G. 280. sz. Gr. VII. 270. 1. A nő gyermekágyi költséget csak ugy igényelhet, ha a férfi a nemi közösülésre házassági ígérettel bírta rá. vagy őt elcsábította. C. 1890. május 8. 5951/89. sz. Gr. VII. 270. 1. Gl. II. 1. 392. 1. Az anya törvénytelen gyermekének apjától csábítás vagy büntetendő cselekmény esetében a szüléssel okozott vagyoni hátrány megtérítését is követelheti. G. 1904. szept. 16. G. 157/904. Gr. X. 18. 1. G. X. 27. 1. A nemi közösülés a nő javára a férfi ellenében szülési és keresztelési költségek megtérítésére és általában saját személyére nézve semmiféle követelésre nézve jogczimet nem képez. C. 1887. okt. 21. 7245. Gr. VII. 271. Gl. II. 1. 391. 1. A születési és gyermekágyi költség a fennálló birói gyakorlat értelmében csak büntetendő cselekmény esetében és még azon esetben követelhető, ha a nő folytatólagos ismételt elhalásra a férfi részéről házassági ígérettel csábittatot t. 1897. június 25. I. G. 160. sz. Gr. VII. 271. 1. Az a kötelezettség, amelyet valaki azért vállalt, hogy az általa teherbe ejtett nőnek a házasságon kivül történt teherbeejtés hátrányos következményeiért kárpótlást nyújtson, a közerkölcsökbe ütközőnek nem tekinthető és érvényes akár erőszak alkalmazásával, akár a nélkül történt a teherbeejtés. G. 1902 szept. 12. 5243/1901. sz. Gr. VII. 271. 1. Gl. II. 1. 391. 1. Az, hogy a vélelmezett természetes apa képes-e kötelezettségét teljesíteni vagy nem? a kötelezettség birói kimondását meg nem akadályozhatja. C. 1905. nov. 25. I. G. 334. Gr. XII. 209. 1. A természetes atya a tartási dijat akkor is köteles fizetni, ha a törvénytelen gyermek az állami menedékhelyen helyeztetett el. C. 1905. szept. 7. I. G. 84. Gr. XII. 209. 1. A keresetmeginditás előtti időre a kiskorú az anya által és pedig részben az alperes hozzájárulásával is már eltartatván, a múltra nézve felperes gondnok tartásdijat nem követelhet és pedig annál kevésbé, mivel azt ki nem mutatta, hogy erre az eltartásra kiskorúnak valamely már meglevő vagyona költetett volna el. C. 1905. nov. 11. G. 376. Gr. XII. 210. 1. A gyermektartási perben a jogalapot az képezi, hogy az illető férfi a nővel a válságos időben nemileg közösült, az a kifogás tehát, hogy alperes a nemzésre képtelen volt, sikeresen ellen nem vethető. C. 1905. febr. 5. G. 516. Gr. XII. 210. 1. G. X. 216. 1. Az állandóan követett törvénykezési gyakorlat által elfogadott jogszabály, hogy a törvénytelen gyermek nemzőjének az tekintendő, aki a gyermek anyjával a gyermek születésétől visszafelé számítva 182nél nem kevesebb és 300-nál nem több napon belül nemileg közösült.