Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

116 Magánjog Ez a vélemény oly kizárólagos jel­legű, hogy az ellen nem foghat helyt annak bizonyítása, hogy a fennebb megjelölt időközben tör­tént közösülésgor az anya már te­herben volt és hogy a terhesség a vélelmezett fogamzási időn belül, mely határozott időpontban vette kezdetét, a fogamzási időben tör­tént közösülés tényével szemben a gyermektartási igény ellen siker­rel egyedül az hozható fel, hogy a törvénytelen gyermek anyja a vélt fogamzási időn belül feslett élet­módot folytatott. C. 1905. nov. 10. I. G. 234. u. o. A gyermektartási perben a jogalapot az képezi, hogy az illető férfi a nő­vel a válságos időben nemileg kö­zösült, az a kifogás tehát, hogy al­peres a nemzésre képtelen volt; sikeresen ellen sem vethető. Curia 1905 márcz. 3. I. G. 583/1904. sz. a. u. o. Atörvénytelen gyermek eltartására elsősorban az apa köteles még ab­ban az esetben is, ha ő vagyonta­lan és az anyának van keresete. C. 1905. jan. 27. G. 482. Azonos G. 517/1904. u. o. Törvénytelen gyermekek tartása iránti kereset elutasitandó, ha a nagyapa szerződésileg elvállalta fiának elhalálozása esetére az en­nek az ágyasságából származandó gyermekek tartását. C. 1905. febr. 25. I. G. 570/904. Gr. XII. 210. 1. A keresetképesség megállapításánál csak az alsóbb társadalmi osztá­lyoknál irányadó az, hogy a gyer­mek magát szolgálattal vagy kézi munkával eltarthatja, mig azok­nál, kik magasabb társadalmi állá­suknál és tehetségüknél fogva szel­lemi kiképeztetésükhöz is bírhat­nak igénynyel, a keresetképesség megállapításának ezek a körülmé­nyek is tekintetbe vétetnek. C. 1905. nov. 11. I. G. 376/1905. sz. Gr. XII. 210. 1. G. XI. 78 1. Habár a gyermeknek nemzője ellen tartás iránt fennálló jog mint sze­mélyes jog az osztr. polg. törvény­könyv 1481. §-a szerint elévülés tárgyát nem képezi, de az egyes tartási részletek az osztr. polg. tör­vénykönyv 1480. §-ában meghatá­rozott három évi elévülés alá es­nek. (Erdélyi eset.) C. 1905. már­ezius 23. I. G. 628/1904. Gr. XII. 211. 1. A törvénytelen gyermek anyja gyer­mekének pályaválasztásánál jogo­sítottnak tekintendő oly életpályát választani gyermekének, mely az ő társadalmi állásához illő és an­nak megfelel, a természetes apa azonban ehhez csak az ő vagyoni viszonyaihoz mérten tartozik hoz­zájárulni. C. 1905. nov. 11. G. 376. u. o. A kereset beadásától visszamenőleg öt évre követelt tartási dij meg­térítésére lényeges befolyással le­het az a körülmény, hogy a tör­vénytelen gvermek atyja mely években s időközökben ígérte több ízben a tartási dij fizetését, to­vábbá, hogy közte és a természetes anya közti viszony mikor szűnt meg. C. 1905. febr. 6. 148/1905. sz. a. u. o. A törvénytelen gyermek atyjának az atyja a törvénytelen gyer­mek eltartására azon az ala­pon nem kötelezhető, hogy a törvénytelen gyermek vagyonta­lan természetes atyja egész tevé­kenységét és munkaerejét az atyja gazdaságába fekteti be. C. 1905. , febr. 18. G. 554/904. és 559/904. Gr. XII. 211. 1. G. X. 238. 1. A törvénytelen gyermek részére az atya ellen megítélt tartásdíj, az atyának vagyontalansága esetén ennek szüleitől még akkor sem kö­vetelhető, ha a törvénytelen gyer­mek atyja szüleivel közös háztar­tásban élve, összes tevékenységét az atya ipar üzletében, annak ja­vára érvényesiti is. C. 1905. má­jus 6. G. 758. Gr. XII. 211. 1. A gyermektartás iránt támasztott pernek nem czélja a tőkegyűjtés, hanem csak az, hogy a megfelelő összegben megítélt tartásdíj a tör­vénytelen gyermek eltartására szolgáljon. C. 1905 nov. 10. G. 236. u. o.

Next

/
Thumbnails
Contents