Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

114 Magánjog térítése. C. 1894. máj. 2. 3919/93. [ Gl. II. 1. 385. 1. Felp. keresetében önmaga adja elő, sőt a tárgyalás folytán megállapított tény, hogy ugyanő alp. 1893. jul. 5-én, mint kiskorú fiának nagykorú édes anyia kiegyezett. Ezen kiegyezés tehát kétségtelenül a felp. saját ténye, ezen saját tényét felp. megtámadni és ebből íolyólag az emiitett okiratnak kötelező erejét kétségbe vonni nem jogosult. C. 1896. febr. 6. I. G. 188. Gl. II. 1. 380. 1. Zsarolási feljelentéssel való fenyegetés elegendő ok a kereset beadása előtti időből való tartásdij megitélésére. C. 1896. ápr. 17. I. G. 47. Gl. II. 1. 378. 1. A törvénytelen gyermek tartása a vélelmezendő nemzővel szemben törvényen alapulván, amennyiben a törvényen alapuló kötelezettséget egy harmadik magára vállalja; eme átvállalás a jogosult részéről kifejezett elfogadására szoruló egyoldalú igéret fogalma alá nem vonható. — Ha a törvénytelen -"érmek gondozását harmadik személyek vállalták el, a gondozás mérve az átvállalók akaratától függővé nem tehető, hanem a törvényen alapuló kötelezettség mérve szintén a törvény alapján a biróság által lévén megállapítandó, az határozza meg. hogy a gondozásra, vagyis a gyermek ellátására mi szükséges. G. 1903. szept. 19. I. G. 195/1903. sz. Gr. VII. 268. 1. Ha valamely kiskorú jogainak kellő időben való érvényesítését a kiskorú törvényes képviselője elmulasztja, e mulasztás hatálya — visszkeresetének a mulasztó ellen való épségben maradása mellett — a kiskorura is kiterjed. A törvénytelen gyermek a természetes apától tartást csak keresetképességének elérkeztéig követelhet. A múltra járó s más által kiszolgáltatott tartásból eredő követelés azonban annak képezi személyes igénvét, aki a gyermeket tényleg eltartotta. C. 1899. jan. 24. I. G. 492/1898. sz. Gr. VII. 268. 1. Gl. II. 1. 367. 1. Ha valaki törvénytelen gyermek tartására nézve kötelezettséget vállalt és tartásdij fizetésére magát szerződésileg kötelezte, a tartás iránti igény birói uton való érvénvesitésének nem állhat útjában az, hogy utóbb a törvénytelen gyermek egy harmadik által örökbefogadtatott. C. 1904. márcz. 19. I. G. 647/903. Gr. X. 20. 1. Ott, hol az osztrák polgári törvénykönyv ez idő szerint még érvényben van, a kereset beadását megelőző három évre is követelhető a törvénytelen gyermek tartásának dija. 1902. jan.'24. I. G. 520/1901. sz. Gr. VII. 269. 1. Ha az anya törvénytelen gyermeke atyját nem mindjárt a születés után, hanem csak évek multán perli tartás végett, az atya nem kötelezhető arra, hogy utólag egy összegben térítsen meg a tartás fejében bizonyos nagyobb összeget, melyet kisebb összegekben vagyoni állapotának veszélyeztetése nélkül űzethetett volna meg, hacsak az anya oly okot nem bizonyít, mely a beperlésben eddig gátolta. Curia 1889. szept. 4. 1181. sz. Gr. 269. 1. A havi tartásdíjnak bizonyos összegben leendő fizetése iránt előzőleg tett feltétlen kötelező igéret a havi tartásdij mennyiségére nézve mérvadó, de másfelől a fizetéssel való puszta hitegetés is, az egyéb körülményeknek mérlegelése mellett kellő mentségi okul szolgálhat a már lejárt tartásdij iránti igénynek per utján később történt érvényesítésénél. C. 1896. szept. 1. I. G. 165. sz. Gr. VII. 269. 1. Tarlásdij összegének megszabása. C. 1901. decz. 6. I. G. 428. Gl. II. 1. 384. 1. Házassági igéret a törvénytelen gyermektartásra a kereset beadásának kellő akadálya. C. 1902. jun. 29. I. G. 124. Gl. I. 1. 380. 1. Ha a törvénytelen gyermek a kereset indításakor nagykorúságát már elérte, az anya a gyermektartás