Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)
Magánjog 113 habár az anya nem is mutat ki oly körülményt, mely öt keresetének előbb beadásában gátolta, ha a születés és a kereset beadása közötti idő nem hosszú tartamú, a tartás már ez oknál fogva a születés napjától kezdődően Ítélendő meg. 23 hónap nem oly hosszú idő, hogy arra felperes a tartást nem követelhetné. C. 1902. máj. 23. I. G. 18/1902. sz. Gr. VII. 266. 1. Az 1877: XX. t.-cz. 11. §. 3. bekezdése szerint a törvénytelen gyermek tartásának kötelezettsége addig, mig a felett a természetes apa irányában a biróság nem határoz, az anyát terhelvén és az apának tartási kötelezettsége csak a végérvényes Ítélet hozatalának napjától fogva lévén megállapítva, az anya által gyermekének eddig a napig terjedő tartásdija iránti követelése az általa teljesített tartasd íjának a megtérítésére irányul és igy személyes követelését képezi. Ezen saját személyes követelés kielégítése iránt az anya kötött szerződés gyámhatósági jáváhagyás nélkül is joghatályban fennáll és azért ily szerződés létében a tartásdíj iránti követelés a végérvényes ítélet hozatalát megelőző időre meg nem ítélhető. 1897. jul. 1. I. G. 181. sz. Gr. VII. 266. 1. Alp. katonáskodása a kereset beadása előtti tartásdíj megítélésére kellő okot képez. 0. 1889. jun. 5. 512. Gl. III. 376. 1. Nyilvánvaló lévén, hop~v az anya nem megtérítési szándékkal, hanem saját kötelezettségének teljesítéséül részesítette gyermekét a tartásban, ily körülmények között pedig a gyermek anyja jogszerűen nem követelheti, hogy a keresetindítást megelőző időre alperes (atya) a tartás értékét megtérítse. C. 1896. febr. 25. I. G. 153. sz. Gr. VII. 267. 1. V. ö.: Kereset inditása előtti tartásdíj. C. 1901. nov. 12. I. G. 387. GL II. 1. 375. 1. Gl. II. 1. 373. 1. Azonos: C 1893. okt. 27. 12.140/92Cl. II. . 375. 1. Tatics-Sándor: Döntvények. V. Elmúlt évekért számított gyermektartási dijakban a természetes atya nem marasztalható, ha csak az anya gátolva nem volt azokért előbb perelni. C. 1893. okt. 27. 12.140. sz. Gr. VII. 267. 1. A törvénytelen gyermek születése és a gyermektartás iránti kereset indítása között lefolyt 4 havi rövid időköz elmulasztásából még nem vonható okszerű következtetés arra, hogy felperes a gyermekének tartására vonatkozó követelési jogáról a múltra lemondott volna. Ennélfogva a gyermek születésétől annak haláláig eltelt időre járó tartásdijat a természetes atya megtéríteni tartozik. C. 1895. márczius 5. 6331. sz. Gr. VII. 267. 1. Megállapittatván az, hogy alperes felperest házassági ígérettel hitegette, s hogy ekként azt tartási igényének előbb érvényesítésében gátolta, az állandó bírói gyakorlatnak megfelel az, hogy alperes a születés napjától kezdődően marasztaltatott a tartásban. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa. 904. évi ápr. hó 9. I. G. 688/1903. p. sz. Gr. X. 20. 1. Ha az anya törvénytelen gyermekét annak elhalálozásáig maga tartotta, anélkül, hogy a tartásra a természetes apa irányában igényt támasztott volna, az apa nem kötelezhető arra, hogy utólag egy összegben térítsen meg tartás fejében oly összeget, melyet kisebb részletekben vagyoni állapotának veszélyeztetése nélkül fizethetett volna. C. 1894. május 2. 3919. sz. Gr. VII. 267. 1. Természetes atya kiskornsága nem oly akadály, mely a tartási kereset beadásának elmaradását indokolná. C. 1902. febr. 14. I. G. 565/901. GL I. 1. 380. 1. Tartási kötelezettség végpontja. C. 1886 okt. 20. 4038. Gl. II. 1. 381. I. — Azonos C. 1886. nov. 18. 4797. 1901. szept. 6. I. 9269. 1. Gl. II. 1. 382. 1. Elhalt gyermek tartásdijának meg8