Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

112 Magánjog idő tartama alatt javulnának, a tartásdíj esetleges fölemelése követelhető. C. 1901. szeptember 27. I. G. 304/1901. sz. Gr. VII. 264. 1. Gl. 11. 1. 385. 1. A törvénytelen gyermek tartásdija az anya társadalmi állásának és az apa vagyoni viszonyainak figyelembevételével és méltatásával állapítandó meg. C. 1898. június 1. I. G. 89. sz. — Azonos C. 1900. márcz. 31. I. G. 78. sz. Gr. VII. 265. 1. Arra nézve, hogy a gyermek tartásdija iránti perben a gyermek mily életkorban tekintendő keresetképesnek, általános elfogadott jogszabály nincs. C. 1897. május 25. I. G. 105. sz. — Azonos: C. 1897. február 26. I. G. 406/1896. és C. 1897. július 1. I. G. 167. sz. Gr. VII. 265. 1. Hogy valamely gyermek mily időpontban válik keresetképessé, a S. E. T. 197. §-a szerint jogszabály megsértésének hiányában a felülvizsgálat köréből ki van zárva. C. 1897 nov. 12. I. G. 340. sz. Gr. VII. 265. 1. A törvénytelen gyermek apjának tartási kötelezettsége törvény vagy állandóan követett birói gyakorlat által évek szerint meghatározott időhöz kötve nincs, hanem a gyermek keresetképességéig tart. C. 1904 szept. 16. G. 157. Gr. X. 17.1. Nincs jogszabály arra, hogy a törvénytelen gyermek mely életkorban keresetképes. 0. 1904. okt. 29. G. 268. Gr. XI. 329. 1. Alaposan vélelmezhető lévén, hogy a gyermek betöltött 12 év után magát saját keresményéből eltartani képes, a törvénytelen gyermek részére tartásdíj csak ezen kor betöltéséig ítélendő. G. 1875. okt. 25. 8223. sz. Gr. VII. 265. 1. Szegényebb sorsú földmivelők házasságon kivül született gyermekeinek eltartási dijai nemi különbség nélkül rendszerint a gyermekek 12. életévének betöltéséig itélendők meg, mert az itteni viszonyok szerint ily sorsú gyermekek 12 éves koruk elértével rendszerint már képesek magukat eltartani. Marosvásárhelyi tábla 1887 febr. 15. 8. sz. elvi megállapodás. Gr. VII. 265. 1. Leánygyermek rendszerint 12-ik életéve betöltésekor már keresetképességgel bir. 0. 7813/1887. és 68/1890. sz. Gr. VII. 265. 1. V. ö.: A kiskorú leánygyermekek bármily társadalmi állásban és bármily vagyoni viszonyok közt 14 éves életkoruk betöltése előtt oly zsenge korúak, hogy keresetképeseknek 14 éves életkoruk betöltése előtt nem tekinthetők. C. 1904. márcz. 24. 1719/903. sz. Gr. X. 18. 1. A törvénytelen gyermek tartása az atyát csak a gyermek (itt leány) keresetképességeisr, mely a birói gyakorlat által 12-ik életévéig van megállapítva, terheli. 1892. jan. 15. 9295/1891. sz. — C. 1892. jan. 15. 9295/1891. sz. Gr. VII. 265. 1. Arra nézve, hogy a törvénytelen gyermek mily életkorában tekintendő keresetképesnek és hogy ebből eredően a természetes apa mely életkorig legyen köteles a tőle származott gyermeket eltartani, megállapított jogszabály nincs, és ennek a fenforgó körülmények szerint való megállapítása ténykérdést képez, mely felülvizsgálati panasz tárgyává sikerrel nem tehető. C. mint felülvizsgálati bíróság 1901 márcz. 8. I. G. 41/1901. sz. és 1902. szept. 12. I. G. 120/1902. sz. Gr. VII. 265. 1. Az állandó birói gyakorlat szerint az anya törvénytelen gyermekének tartásdiját a kereset indítása előtti hosszabb időre is jogosítva van követelni akkor, ha ebbeli igénvének érvényesítésében tőle nem függő körülmények által volt gátolva, jelesül, ha annak érvényesítése épen a természetes apának ténykedése, különösen pedig házassági ígérete miatt maradt el. C. mint felülvizsgálati bíróság 1902. május 30. I. G. 38/1902. sz. Gr. VII. 265. 1. A törvényes birói gyakorlat szerint,