Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 111 mulatott, hanem egy mulatozás után egy harmadikkal közösült is, a női szemérem teljes hiányára valló feslett életmódot folytatott. Curia mint felülvizsgálati biróság 1903. január 17. I. G- 463/902. Gr. VII. 262. 1. Felperesnek ama viselkedéséből, hogy egy időben több szeretőt is tartva, erkölcstelen viselkedésével még dicsekedett is, sőt alperesen kivül más férfiakkal is és pedig az első véletlen találkozáskor, minden tartózkodás nélkül, pénzért közösült, helyesen következtetett a felebbezési biróság arra, hogy felperes erkölcstelen, feslett életet folytatott. Curia mint felülvizsgálati biróság 1901. szept. 6. I. G. 260. sz. Gr. VII. 262. 1. Abból, hogy felperes gyermekének fogamzási időszakában alperesen kivül egy éjjel két férfi szobájában ezek egyikével, majd a szobából távozva éjnek idején a lépcsőn ezek másikával is közösült, pénzt azonban a közösülésért nem kért és nem is kapott, jogilag még nem következtethető, hogy felperes a fogamzási idő alatt a női szemérem teljes hiányára valló erkölcstelen, feslett életmódot folytatott volna. C. mint felülvizsgálati biróság 1901. szeptember 13. I. G. 275. sz. Gr. VII. 262. 1. Ha a természetes anya feslettsége megállapítást nyer, s ez alapon a biróság öt keresetével elutasítja, ugy nem szolgálhat az itélet feloldásául azon körülmény, hogy a felebbezési biróság annak az ügydöntő kérdésnek a megállapításába, hogy alp. a törvénytelen gyermek anyjával a válságos időben nemileg közösült-e vagy sem, nem bocsátkozott. Kir. Curia mint felülvizsgálati biróság 1904. szept. 10. I. G. 138/1904. sz. Elutasittatott a törvénytelen gyermek tartása iránt inditott keresetével a cseléd, mert szolgálati kötelességét megszegte, midőn gazdájának serdületlen fiával nemileg közösült. C. 1903. decz. 12. I. G. 429/903. Gr. X, 21. 1. Ágyassági viszony feslettségi kifogás tényalapja. C. 903. márcz. 14. I. G. 610/902. Gl. II. 1. 354. 1. Azon törvényes vélelemmel szemben, hogy apának az vélelmezendő, aki a gyermek születésétől visszafelé számított 6. és 10. hónap közötti időtartam alatt az anyjával közösült : azon ténykörülmény vizsgálása és bizonyítása, hogy a beismert nemi közösülés minő módon eszközöltetett, nem foghat helyet. C. 1891. decz. 3. 6352. sz. Gr. VII. 263. 1. Gl. II. 1. 356. 1. Nemzőképtelenség kifogása. C. 1901. márczius 15. I. G. 57. Gl. II. 1. 355. 1. Ha az, akit mint természetes apát törvénytelen gyermeknek tartási kötelezettsége terhel, elhal, a törvénytelen gyermeknek tartásdija a hagyatékot, illetve az örökösöket örökségük erejéig ép ugy, mint más hagyatéki tartozás terheli. C. 1898. máj. 27. I. G. 118. sz. Gr. VII. 263. 1. Annak megállapítása, hogy a tartásra kötelezett természetes apának vagyoni viszonyai minők s hogy ezek figyelembevételével mily öszszegre van szükség a tartási költség fedezésére, ténykérdést képezvén, az a felülvizsgálat körébe csak jogszabály megsértésével vonható. C. 1897. május 25. I. G. 105. sz. — Azonos: C. 1897. november 12. I. G. 340., 1897. október 13. I. G. 280., 1898. szeptember 16. I. G. 215., 1897. február 26. I. G. 406. 1897. július I. G. 167. sz. Gr. VII. 267. 1. Gl. II. 1. 373. 1. A tartásdíj összegének megállapításánál az anya társadalmi állásának figyelembe vétele mellett, főleg a vélelmezendő természetes apa vagyoni viszonyai az irányadók. C. 1897. okt. 20. I. 9. 313. sz. Gr. VII. 264. 1. Gl. II. 1. 384. 1. A törvénytelen gyermeknek tartásdija mennyiségének megállapítására a természetes atyának társadalmi állása nem irányadó, de befolyással bir arra az atya anyagi helyzete. Amennyiben a természetes apa vagyoni viszonyai a kötelezett határ-