Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

110 Magánjog mával a női szeméremérzet teljes hiányára valló magaviseletet tanúsított. C. 1897. márcz. 3. I. O. 423. C. 1897. június 10. I. G. 125., C. 1896. decz. 16. G. 323. Gr. VII. 260. 1. Azonos: C. 1904. jun. 30. G. 93. Gr. X. 20. 1. Feslett életmód nem forog fenn, ha a törvénytelen gyermek anyja másokkal is közösült és alp.-től pénzt fogadott el. C. 1895. szept. 25. G. 36. Gl. II. 1. 353. 1. Feslett életre abból a tényből, hogy a nő ugyanazon időben többekkel folytatott viszonyt, következtetni jogosan lehet. C. 1898. ápr. 6. I. G. 37. Gr. VII. 261. 1. Ellenkező: Az a körülmény, hogy az anya a fogamzási időben a természetes atyán kivül mással is közösült, egymagában még nem szolgálhat alapul a feslett és erkölcstelen élet megállapítására, — mivel ebben még nem foglaltatik az erkölcsi sülyedésnek oly foka, mely erre elegendő lenne. Kir. C. mint felülvizsgálati bíróság 1904. szeptember 2. I. G. 109/904. Gr. X. 20. 1. Törvénytelen gyermek tartása iránti perben az, ki ellen a természetes apaság vélelme fennáll, a többekkel való közösülés kifogását sikerrel csak akkor vetheti ellen, ha az anyára nézve az erkölcsi sülyedésnek oly fokát feltüntető körülmények bizonyitvák, amelyekből a feslettségre következtetést vonni lehet. C. 1901. okt. 18. I. G. 334. Gl. II. 1. 351. Annak a körülménynek a bizonyítása, hogy a gyermek anyja a fogamzás ideje alatt mostoha apjával is közösült, alkalmas lehet annak a megállapítására, hogy az anya a fogamzás ideje alatt feslett életű volt. C. 1898. nov. 12. I. G. , 322. Gr. VII. 261. 1. Gl. II. 1. 352. lap. A feslettség csak akkor és illetve abból következtethető, ha a nő a közösülést egy időszakban többekkel üzletszerűen, szemérmetlen módon, vagy a női szeméremérzet hiányára valló magaviselettel üzi. C. 1900. ápr. 20. I. G. 107. Gr. VII. 261.1. Feslett életmódot folytat s gyermektartási Igényt nem érvényesíthet az a nő, kivel többen nemileg pénzért közösültek és aki egy harmadik személyt felfogad, hogy ez hozzá férfiakat hozzon közösülés czéljából. Kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1904. szept. 10. I. G. 140/904. Gr. X. 21. 1. Feslett életmód abból, hogy a gyermek anyja magát áruba bocsátotta, jogosan következtethető. Curia 5627/85. Gr. VII. 262. 1. Ha a nő a gyermek fogamzása idejeben erkölcstelen életmódot folytatott, gyermeke részére tartásdijat nem követelhet, mert bíróilag meg nem állapitható, hogy ,a gyermeket ki nemzette. Curia 1891. nov. 16. 2188. Gr. VII. 262. 1. Magában véve az a körülmény, hogy a 15 éves kiskorú fiút a közösülésre a nő csábította, a gyermektartási igénynek elutasítására elegendő okul nem szolgálhat. Ha azonban a nő nemcsak ezzel a 15 éves fiúval közösült, hanem ^nnak 12 és 13 éves testvéreivel is fajtalankodva, azokkal a közösülést is megkisérlette, ezen tények a nő erkölcsi sülyedésének oly fokára mutatnak, amelyekből helyes következtetés vonható le a nőnek erkölcstelen, feslett életére. C. 1901. jun. 8. I. G. 207/901. Gr. VII. 262. 1. Gl. II. 1. 353. 1. Törvénytelen gyermek tartása iránt indított perben kimondatott, hogy a nő, aki a fogamzási időszakban egy harmadik személylyel állandóan ágyasságban élt és ez alatt az idő alatt közösült nemileg az alperessel is, feslett életet élt és vele szemben a többekkel való közösülés jogilag ellenvethető. C. 1903. márczius 14. I. G. 610/902. sz. Gr. VII. 262. 1. A nő, ki törvénytelen gyermekének fogamzási időszakában hónapokon keresztül rendszeresen éjjelenkint korcsmába és kávéházba járt és az ott talált férfiakkal nemcsak