Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 109 A gyermek anyja az iránti esküre nem kötelezhető, hogy ő nemileg nem közösült másokkal. C. 1883. szept. 5. 902. sz. Gr. VII. 258. 1. Az, hogy a törvénytelen gyermek anyja a fogamzási idő alatt feslett életű volté-, jogkérdésre tartozik. 0. 1900. márcz. 31. I. G. 78. sz. Gr. VII. 259. 1. Ha a törvénytelen gyermek nemzése Erdélyben történt, a gyermektartási kötelezettség kérdése az osztrák polgári törvény szerint bírálandó el. Ebben pedig nem foglaltatik olyan rendelkezés, hogy a törvénytelen gyermeknek nem volna igénye a természetes apától tartást követelni abban az esetben, ha az anya a fogamzási időszakban többekkel nemileg közösült vagy esetleg feslett életet folytatott. Curia 1903. január 30. I. G. 484/902. Gr. VII. 259. 1. Gl. II. 1. 361. 1. A feslett élet fogalma nem ténykérdés, hanem a jogkérdés körébe tartozik. Oly tényekből, melyek a fogamzási időszak előtti időre vonatkoznak, a fogamzás idejében való feslett életre jogi következtetés nem vonható. Curia mint felülvizsgálati biróság 1904. szept. 16. I. G. 156/904. sz. Gr. X. 20. Megállapitja a nő feslettségét az a körülmény, hogy a fogamzási időben más három férfival is közösült és ezek közül kettőtől a közösülésért pénzt is fogadott el. Curia mint felülvizsgálati biróság 1904. szept. 2. I. G. 116/904. sz. Gr. X. 21. 1. Feslettség, mely a gyermektartási igény érvényesithetésének gátló akadályát képezi, csak akkor forog fenn, ha az anya törvénytelen gyermekének fogamzási időszakában a női szemérem teljes hiányára való erkölcstelen életmódot folytat. Curia 1904. június 30. G. 93. Gr. X. 20. 1. Az a tény, hogy egy harmadik személy valamely nővel annak törvénytelen gyermeke fogamzási idejében három izben közösülvén, az tőle ezért pénzt is fogadott el, magában véve nem képez elegendő alapot annak elfogadására, hogy e nő feslett életmódot folytatott, vagy hogy a közösülést üzletszerűen folytatta. Curia mint felülvizsgálati biróság 1901. márcz. 8. I. G. 46/1901. Gr. VII. 259. 1. Ha nem nyert megállapítást, hogy felperesnek a vele mulatott legényekkel való nemi közösülése a női szeméremérzet teljes hiányára valló módon történt, magában abból a tényből, hogy a gyermek anyja a fogamzási idő alatt az alperesen kivül nemileg másokkal is közösült, annak akkori feslett életére következtetés még nem vonható, valamint abból sem, hogy a nemi közösülés istállóban, történt. Curia 1901. jan. 26. I. G. 569/900. Gr. VII. 259. 1. Gl. II. 1. 351. 1. A mással való közösülés kifogása sikeresen csak akkor érvényesíthető, ha nemcsak az bizonyittatik, hogy az anya a fogamzás időszakában mással is közösült, hanem egyúttal az is, hogy a nő a fogamzás időszakában nyilván feslett életet folytatott. C. 1897. jun. 30. I. G. 163. Gr. VII. 259. 1. Ha valaki a véghezvitt közösülés tudatában kötelezettséget vállal a gyermektartás iránt, annak megfizetésében marasztalandó, habár igazolva lenne is, hogy a gyermek .anyja a fogamzás vélt időszakában feslett életmódot folytatott. Curia 1895. jun. 25. 3321/94. Gr. VII. 260. 1. Abból a körülményből, hogy felperes a fogamzási idő alatt családi hozzátartozóinak kísérete nélkül táncmulatságban volt, felperes feslett életére következtetés nem vonható. C 1899. febr. 11. I. C. 547. Gr. VII. 260. 1. Gl. II. 1. 350. 1. Feslettségre vonatkozik 1901. jan. 11. I. G. 52. Gl. II. 1. 350. 1. A másokkal való közösülés kifogásának hely adandó, ha tényként megállapítható, hogy a felperes a másokkal való nemi érintkezés alkai-