Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

108 Magánjog nyéről lemondott, meg nem támadhatja. C. 1908. nov. 5. I. G. 285. Gr. XI. 328. A törvénytelen gyermek anyja és a vélelmezendő nemző vagy annak képviselője között létrejött egyezség érvényessége és hatályossága sikeresen csak akkor támadható meg, ha e megtámadást az illetékes gyámhatóság a kiskorú érdekében szükségesnek találván, ez iránt a törvényszerű intézkedéseket megteszi. A törvénytelen gyermek tartása iránti követelést, ha a gyermeket maga az anya tartja el, még akkor is, ha az anya kiskorú, ő jogosult a természetes apa ellen saját személyében érvényesitení, miből önként következik, hogy amint az igény érvényesítésére perbeli cselekvőképességgel bir, ugy a per tárgyával saját személyét illetően peren kivül is rendelkezhetik s igy az általa erre nézve kötött egyezséget kiskorusági kifogással nem támadhatja meg. C. 1903. okt. 17. I. G. 281/903. Gr. VII. 256. 1. Ha a törvénytelen gyermek tartáa iránt az anya és a természetes apa közt létrejött egyezséget a \gyámhatóság jóvá nem hagyta, az a gyermeket nem köti s ha az anya a gyermekét nem tartja el, a gyámhatóság hatáskörébe tartozik az, hogy a törvénytelen gyermek tartási igényének a természetes apa ellen érvényesitése iránt intézkedjék s az általa kirendelt gondnok a tartásdij érvényesitésére jogosult. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1904. szept. 23. G. 230/904. sz. Gr. X. 19. 1. I. G. 46/901. sz. Gr. VII. 259. 1. Abban az esetben, ha a gyermek anyja és a természetes apa közt a gyermek tartására nézve szerződési viszony áll fenn, a tartási összeg és a tartás időtartamára nézve a szerződés feltételei az irányadók, miből kifolyóan a szerződésileg megállapított tartásdij összegére nem lehet befolyással sem az, hogy az apa életviszonyai a kötelező nyilatkozat kiállítása után változtak, sem az, hogy^ felperesnek milyen a társadalmi állása s alperesnek milyen a vagyoni viszonya. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1904. nov. 18. I. G. 316/904. sz. Gr. X. 19. 1. és 20. 1. G. X. 130. 1. V ö. G. IX. 353. 1. Anyának bíróságon kivüli ama beismerése, hogy mástól esett teherbe, a gyermek sérelmére nem szolgálhat, kinek érdeke a tartása iránti perben hivatalból is figyelembe veendő. C. 1891. január 96828/90. sz. Gr. VII. 257. 1. A törvénytelen gyermek tartása iránti perben nem szükséges az, hogy az anya jelölje meg és bizonyítsa ama napot, melyen az atyával közösült. C. 1900. szept. 28. I. G. 315. sz. Gr. VII. 257. 1. Gl. II. 1. 349. 1. V. ö. C. 900. okt. 26. I. G. 371. Gl. II. 1. 349. 1. A közösülés tagadása esetében az állítólagos apa a plurium concubentium esetét sikerrel nem állithatja. Curia 1893. május 12. 3789. sz. Gr. VII. 258. 1. Jogszabályt sért a bíróság, mely a raélkül, hogy megállapította volna, hogy a természetes apaként perbe vont alperes felperessel gyermekének fogamzási időszakában közösült, az ez által érvényesített foslettségi kifogás fenforgása kérdésében haitároz. C. 1902. decz. 12. 354/1902. sz. Gr. VII. 258. 1. Az, aki elismeri, hogy őt gyermeke atyjának elismertetni kérő nővel a nemzési időszak alatt közösült, de azt állítja, hogy ez időszakban a nővel mások is közösültek, ez utóbbi állítását ő tartozik bebizonyítani. Curia 1879. április 8. 3254. sz. Gr. VII. 258. 1. Gyermektartási perben alperes az esetben is védekezhetik azzal, hogy felperesnő feslett életmódot folytatott, ha a közösülés történtét megtagadta. C 1897. nov. 12. I. G. 357. sz. Gr. VII. 258. 1. Gl. II. 1. 358. 1.