Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

106 Magánjog a perben kifejtett tényállásnál fogva a követeltnél kisebb mérvben ítéltetett meg, nem gyengítheti. A C. mint felülvizsgálati bíróság 1901. jan. 26. I. G. 372/901 Gr. VII. 252. 1. Törvénytelen gyermek tartása iránti perben a tartási kötelezettség kimondása tekintetében az a döntő kérdés, hogy a természetes apaként perbe idézett alperes a gyermek anyjával nem egyáltalán, hanem a fogamzás időszakában közösült-e vagy sem, s az ez időben való közösülést bizonyítani felperes kötelessége. A Curia mint felülvizsgálati bíróság 1902. máj. 30. LG. 24. Gr. VII. 253. 1. A törvénytelen gyermek eltartása iránti kötelezettség a nemzés tényén alapul. A természetes apát terhelő ez a kötelezettség az apán kívül álló más egyénre külön kikötés nélkül és a nemzés ténye körüli büntetendő cselekményen kivül csak mint hagyatéki teher vagy mint valamely vagyonnal járó teher szállhat át. O. 1902. jan. 31. I. G. 532/901. Gr. VII. 253. 1. Serdületlen fiúval való közösülés alapján gyermektartás cselédeknek meg nem ítélhető. C. 1903. decz. 12. I. G. 429. Gl. II. 1. 352. A törvénytelen gyermek tartási dijának követelhetése az anya igényét, képezvén, az anya, amint azt gyámhatósági jóváhagyás nélkül perrel érvényesítheti, ép U£?y arról gyámhatósági jóváhagyás nélkül le is mondhat, és ily lemondás esetén többé a maga személyében ezt az igényét nem érvényesítheti; ami által azonban, ha a törvénytelen gyermek tartásra szorul, ennek a természetes apával ez iránt törvényen alapuló igénye érintve nincs. — Egyoldalulag és előzetes szóbeli megállapodás nélkül kiállított okiratban a jogról való lemondás helyet foghat, ha azt az illető fél aláírja és ehhez nem szükséges, hogy az okirat az által is aláirva legyen, akinek részére a lemondás történt. C. 1901. szept. 27. I. G. 302. Gr. VII. 254. 1. Gl. II. 1. 387. 1. Azonos: C. 1904. jun. 24. G. 69/904. G. 241/904. Gr. X. 19. 1. Ha a törvénytelen gye>rmek anyja és a természetes atyának vélt férfiú között az anya igényének teljes kielégítésére nézve kötött szerződést a felek egyike sem teljesítette, feléled a gyermek anyjának az a joga, hogy a gyermeke részére a törvény alapján tartást követelhessen. C. 1904. okt. 9. G. 267. Gr. X. 19. 1. G. X. 92. 1. A törvénytelen gyermek anyja részéről a nemző ellen gyermektartás iránt indított perben nem a gyermek, hanem az anya a peres fél, aki a tartásdijat a maga részére követeli s aki arról érvényesen le is mondhat s a perletételi nyilatkozat érvényéhez gyámhatósági jóváhagyás nem szükséges. C. 1901. nov. 9. G. 295/904. Gr. X. 19. 1. XI. 326. I. G. X. 106. 1. Az anya gyermektartási igényéről, ha törvénytelen gyermekét maga tartja el, lemondhat. Kiskorú anya cselekvőképessége. C. 1904. decz. 9. I. G. 383. Gr. XI. 329. 1. Ha a törvénytelen gyermek anyjával a fogamzási vélelmi időszakban egynél több férfi közösül, az anya nincs elzárva attól, hogy a vele közösülők közül egyik ellen indított tartási pert letéve, a másik ellen forduljon. C. 1904. nov. 9. G. 295. Gr. X. 19. 1. G. X. 106. I. A gyermeket a törvénynél fogva illető jogokról a gyámhatóság beleegyezése nélkül jogosan az anya sem mondhat le. C. 1883. máj 30. 3268. Gr. VII. 255. 1. Amennyiben a törvénytelen gyermek szülei közt létrejött egyezség a törvénytelen kiskorú gyermekek személyes érdekeit érinti és sérti, ugyanaz az 1877:XX. t.-cz. 113. és 114. §-ainak rendelkezésénél fogva gyámhatósági jóváhagyás hiányában érvénytelen ugyan; az egyezség azonban kétségtelenül az anyának is saját ténye lévén, e saját tényét megtámadni és ebből folyóan annak kötelező erejét és ha-