Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 105 C. 1885. jun. 25. 4251. Gr. VII. 280. 1. A törvénytelen gyermek tartását és nevelését tárgyazó kötelezettség mindaddig, mig erre nézve a biróság nem határoz, az anyát terheli, mihelyt azonban a törvénytelen gyermek nemzőjéül valaki bíróilag felismertetett, illetve a gyermek apja megállapittatott, a tartási kötelezettség első sorban az apát terheli, ki is a terhet viselni köteles, ha erre elegendő vagyoni képessége van. C. 1897. ápr. 13. I. G. 43. Gr. VII. 250. 1. Gl. II 1. 369. 1. A törvénytelen gyermek tartási és nevelési költsége első sorban a természetes apát terheli. C. 1897. máj. 21. I. G. 158. 1. Gr. VII. 251. A törvénytelen gyermek tartása első sorban a nemzőt terheli. C. 1899. nov. 24. I. G. 426. Gl. I. 1. 368 1. A törvénytelen gyermek tartási kötelezettsége törvény szerint első sorban és kizárólag a vélelmezett apa terhére esik. •— Oly általános joggyakorlat, hogy a gyermektartási perekben a tartás időtartama az általános birói gyakorlat szerint 14 évet tesz, nincs, hanem azt, hogy valamely gyermek milyen korban válik keresetképessé, a biróság esetről esetre belátása szerint itéli meg. Curia mint felülvizsgálati biróság 1904. szeptember 1. I. G. 102/904. Gr. X. 17. 1. A természetes atyának gyermektartási kötelezettségén nem változtat sem az, hogy a törvénytelen gyermek az anyai nagyszülők gondviselése alá került, sem pedig az, hogy ő vagyontalan s munkaképtelen. Curia mint felülvizsgálati biróság 1904. október 10. I. G. 132/904. Gr. X. 18. 1. A gyermektartási költséget elsősorban és kizárólag a természetes apa tartozik viselni. C. 1902. jan. 27. I. G. 430/902. Gr. VII. 251. 1. A gyermek eltartása első sorban az apát terheli és az a körülmény, hogy a gyermek időközben meghalt, nem szüntetheti meg az apának a gyermek születési idejétől teljesiteni köteles tartását. Curia 1894. szept. 13. 9777/93. Gr. VII. 251. 1. Téves az a felfogás, hogy a természetes apa a törvénytelen gyermek tartásához csak hozzájárulni tartozik, mert első sorban az apa köteles a törvénytelen gyermeket eltartani. C. 1896. nov. 18. G. 278. Gr. VII. 251. 1. A törvénytelen gyermek atyját a tartási kötelezettség alól nem menti fel az, ha ő a közösülésre a nő vagy hozzátartozói által osábittatott. C. 1897. nov 12. I G. 340. Gr. VII. 251. 1. A természetes apaság megállapítása iránti pereknek nem a nemzés, hanem a fogamzás idejében való közösülés képezi döntő körülményét. A törvénytelen gyermek tartása iránti igény nem az anyának, hanem a gyermeknek lévén személyes igénye, ez utóbbit a természetes apa iránti igény érvényesítésétől az a körülmény, hogy időközileg község, avagy más által tartatik, el nem zárja. C. 1897. okt. 13. I. G. 280. Gr. VII. 252. 1. Fogamzási idő napokban számítandó. C. 1897. febr. 24. I. G. 408/96. GL II. 1. 347. 1. Jogszabály az, hogy a gyermektartási perek jogalapját a válságos időben való közösülés képezi és a fennálló birói gyakorlat szerint az a kifogás, hogy a közösülés végrehajtatott, de a férfi nemzésre képes nem volt, hatálylyal ellen nem vethető. C. 1901. márcz. 15. I. G. 57/901. Gr. VII. 252. 1. A törvénytelen gyermek tartása iránt indított pernek az a lényege, hogy alperes felperes gyermekének természetes atyja-e, s ennek következtében, e gyermeket eltartani köteles-e vagy sem? s e szerint a pernyertesség vagy veszteség csak e kérdés körül forogván, ha e kérdésben alperes teljesen pervesztes lett, ennek jogi következményét az, hogy maga a tartásdíj összege