Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

104 Magánjog születése a vélelmi időn kivül történt közösülésnek volna következménye, bizonyítása meg nem engedhető. C. mint felülvizsgálati bíróság 904. okt. 14. I. G. 236/001. Azonos: G. 110/904. Gr. X. 18. 1. Az apaság megállapításánál a döntő körülmény az lévén, hogy a férfi a nővel oly időszakban közösült légyen, melytől a gyermek születéséig hatnál nem kevesebb és tíznél nem több hónap múlt el: felperes által e körülmény bizonyítandó, s illetve akkor, midőn a bizonyítás eskü által történik, az eskü e körülményre ítélendő meg. C. 1878. július 23. 6373. Gr. VII. 249. 1. A törvénytelen gyermekei* nem állnak nemzőjük atyai hatalma alatt. Lfi, 6813/74. Gr. VII. 249. 1. A vélelmezett 6—10 hónapi gyermekfogamzási időszak legrövidebb ideje 182 nappal, leghosszabb ideje pedig 300 nappal számítandó, mindenkor beszámítva a nemzés és születés napját is. 0. 94/903. Gr. VII. 249. 1. Gl. II. 1. 316. 1. A gyermek a férj halála után 297 nap és 23 óra után született,. Megállapitatott, hogy a férj a halálát megelőző 48 órán !<elül közösülésre képtelen állapotban volt. Minthogy a gyermek születése órájától a férj közösülésre képtelenségéig csak 299 nap és 23 óra telt el, minthogy a jogi vélelem azon gyermekre nézve, ki törvényes házasság esetében a férj halála után 300 napon belül született, annak törvényessége mellett szól: ezzel szemben aki a gyermek törvénytelenségét állítja, az kétségtelen módon tartozik bizonyítani, hogy a gyermek fogamzása idejében a házasfelek nemileg nem érintkeztek. C. 1904. nov. 15. 7Í28. Gr. X. 61. Habár a házasságon kivül nemzett gyermek tartása iránti keresetek a sommás bíróság hatáskörébe tartoznak, mégis oly esetben, ha az anyakönyvi kivonatban a gyermek az anyának fennálló házasságából származónak van feltüntetve és igy alperes anyasága birói elismerésének előfeltételét az képezi, hogy előzően a törvény rendes utján a gyermek törvénytelen születése megállapittassék, oly pergátló körülmény forog fenn, mely miatt a per a sommás bíróság előtt meg nem indítható. C. 1897. ápr. 21. I. H. 7/97. Gr. VII. 249. 1. Míg a házasság tartama alatt szült gyermek törvénytelen születése az illetékes bíróság által meg nem állapíttatott, más férfi ellen a gyermek tartása iránt per nem indítható. C. 1902. ápr. 10. I G. 641. C. 1782/89. Gr. VII. 249. 1. Azonos: A házasság fennállása alatt nemzett gyermek tartása iránti igény idegen férfival szemben, a gyermek törvénytelen születésének kimondása előtt nem érvényesíthető. C. 1904. nov. 4. I. G. 272. Gr. XI. 330. 1. A törvénytelen gyermek tartása iránt perrel a kiskorú anya, mint aki ezen tartásról a maga részéről le is mondhat s igy a per tárgyával peren kivül rendelkezhetik, saját személyében felperesként felléphet. C. 1902. jul. 2. H. 20. 1902. Gr. VII. 250. 1. A törvénytelen gyermek anyja, ha nagykorú, jogosítva van saját személyében a tartási igény iránt perrel fellépni; ha pedig kiskorú, ugy az ő törvényes képviselő]'3 jogosultsággal bír őt ily perben képviselni. O. 1895. június 25. I. G. 159. Gr. VII. 250. 1. Az a tény, hogy a törvénytelen gyermek anyja gyermekének fogamzása időszakában alperesen kívül még más két férfiúval is közösült, s ezek egyikétől pénzt is fogadott el, nem elegendő annak jogi következtethetésére, hogy az anya gyermekének fogamzási időszakában a nőszemérem teljes hiányára valló erkölcstelen s feslett életmódot folytatott volna. C. 1908. febr. 7. I. G. 516/902. Gr. VII. 250. 1. Az atya jogosítva van a törvénytelen gyermeket szült kiskorú leányának nevében saját felperessége alatt apasági keresetet indítani.