Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 99 zik. 1904. decz. 13. G. 221. T. IX. 702. 1. Ha a vagyonos apa gyermekének eltartásáról nem gondoskodik és nem gondoskodik arról az anya sem és e miatt a gyermeket a nagyszülő eltartja, az eltartás dí­jazását a nagyszülő az apától kö­vetelheti. K. 90G. jan. 9. G. 174/905. T. X. 397. 1. A gyermek munka- és keresetképes szülőjét nem köteles eltartani. Po. 906. szept. 24. G- 91. T. XI. 724 I. Törvényes gyermektartás bírói érvé­nyesítése. C. 1903. márcz. 20. I. G. 604/902. C. 1901. márcz. 14. H. 4. Gl. H. 1. 335. L Törvényes gyermekek tartása a szü­lők különélése alatt. C. 1900. decz. 31. I. G. 471. Gl. II. 1. 336. 1. Gyermektartást a vétkesen külön élő nő nem követelhet. C. 1901. szept. 20. I. G. 291. Gl. II. 1. 337. 1. Az atya nem köteles gyermektartás­dijat fizetni, ha az anya a gyerme­ket jogellenesen tartja vissza. C. 90. szept. 17. 2067. Gl. II. 1. 339. L Válóperben elvállalt gyermektartási kötelezettség utólagosan az esetre változtatható, ha a tartást vállaló szülő vagyontalan lesz. C. 93. jan. 31. 8540/92. Gl. II. 1. 339. 1. Mindaziknak az esetekben, amelyek­ben a gyermektartás kérdésében a birósá gnem határozott, az 1894. évi XXXI. t.-cz. 96. §-a értelmé­ben a (kiskorú gyermekek tartási dijának megállapitása a gyámható­ság hatásköréhez tartozik, miből okszerűen következik, hogy a gyer­mektartás megszüntetése kérdésé­ben is a gyámhatóság van hivatva határozni. C. 1902. nov. 25. 4708. Gl. H. 1. 340. 1. Anyagi jogszabály az, hogy aki mást törvénybeli vagy szerződési kötele­zettség nélkül és az erre forditott költség megtérítésére való igény­ről lemondás nélkül eltart, ápol, ruház, gyógvkezeltet, az erre for­ditott költség megtérítését igé­nyelni jogosult és ez a jogszabály nem szenved változást azzal, hogy az eltartott elmebeteg gondnoká­val létrejött szóbeli és Írásbeli megállapodás a tartási dij menv­nyiségéra nézve gyámhatóságilag jóvá nem hagyatott. C. 901. jan. 16. G. 545/900. Gl. II. 342. L A törvényes gyermek nagykorúsá­gáig vagy keresetképességének idő­pontjáig eltartandó. C. 900. okt. 19. I. G. 343. Gl. II. 1. 343. 1. Az após beleegyezésével a vele kö­zös háztartásba került menyet az após tartani köteles. C. 1901 jun. 21. I. G. 205. Gl. II. 1. 343. 1. Kiskorú anya joga a törvénytelen gyermek tartásdíja iránt. C. 1901. jun. 19. I. G. 554. Gl. II. 1. 364.1. Törvénytelen gyermek tartása iránti per felperessége megilleti-e az anya atyját, ha a gyermeket ő tartja el. C. 1901. szept. 20. I. G. 286. Gl. II. 1. 365. 1. A szülő és a törvényes gyermek közötti jogviszony. A gyermek személyére vonatkozó szülői jog. Az atyának, hogy atyai hatalomból való felügyeleti jogát gyakorol­hassa, joga van az elvált nőnél levő gyermekét időközönként alkalmas helyen megtekinteni és vele érint­kezni. C. 1888. május 30. 4316. sz. Gr. VII. 243. ]. Az életben levő törvényes gyermekek örökjoga a törvénytelenek öröklését az egész hagyatékra kizárja. A törvényes születésűek atyjok egész hagyatékában, ennek el­haltával azonnal és kizárólag örökösödvén, ezen szerzett örök­jogukat a később történt fejedelmi törvényesités többé nem korlátoz­hatta. A fejedelmi kegyelem által törvényesített házasságon kívüli —­házasságtörésből származott gyer­mekek örökösödési joga az örök­hagyó — .anya — javaira csak any­nyiban terjed ki, amennyiben en­nek törvényes gyermekei nincsenek. C. 1880. jan. 20. 11.037. sz. Gr. VII. 244. 1. Habár ;a kiskorú gyermeknek törvé­nyes képviselője az apa, mégis oly esetben, midőn a házasfelek külön-

Next

/
Thumbnails
Contents