Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

100 Magánjog váltan élnek s a kiskorú gyermek az anyánál tartózkodik és az által láttatik el, az anya meg nem fosztható attóll a jogtól, hogy gyermeke érdekében az apa ellen perrel léphessen fel. Az iránt, hagy a gyermeket a szülők melyike tartsa magánál s a tartás és nevelés költségeit melyikük köteles viselni, a biróság határoz, a gyámhatóság pedig csak ideiglenesen intézkedik addig, mig a bíróságnak határozata jogerőre emelkedik. C. 1900. január 19. I. G. 549/1899. sz. G. VII. 244. 1. Gl. II. 1. 396. 1. Házasságon kivül nemzett, utóbb nem törvényesített gyermekekre az atya apai hatalma ki nem terjed. C. 6813/1874. Gr. VII. 244. 1. Az atyai hatalmat gyakorló atya, az 1877: XX. t.-cz. 15. §-a szerint rendszerinti haszonélvezője kiskorú gyermekei vagyonának, és miután a haszonlbérbeadásnak esete a 20. §-ban felsorolt ama esetek közül, melyekben a gyámhatóságnak jóváhagyását kikérni köteles, megemlítve nincs, a gyámhatósági jóváhagyás hiánya a felperesekkel kötött haszonbérleti szerződésnek érvényességét nem érinti. C. 1896. szept. 17. I. G. 167. Gr. VII. 244. 1. Gl. II. 1. 396. 1. A végrehajtást szenvedő atyának hitelezői jogosítva vannak követeléseik kielégítése végett végrehajtást vezetni arra a jövedelem-feleslegre, amely a végrehajtást szenvedő atyát a kiskorú gyermekének vagyonából az 1877 :XX. t.-cz. értelmében megihleti; nem áll azonban jogukban a végrehajtást szenvedő atya hitelezőinek, hogy a végrehajtást a kiskorú gyermeke ingatlan vagyonának termésére vezessék. C. 1896. márcz. 17. I. G. 185. Gr. VII. 245.1. Gl. II. 1. 397. 1. Az atya nincs jogosítva nagykorú gyermekei nevében fellépni, ha csak erre azoktól külön meghatalmazást nem nyert. Lfi. 903. 1872. Gr. VII. 245. 1. A szülői hatalomnak a gyermek bántalmazása által túllépését azon eset sem képezi, ha a bántalmazó a bántalmazottnak nem édes, de mostoha szülője volt. Lfi. 1876. október 31. 9851. sz. Gr. VII. 245. 1. Ha az atya, mint természetes és törvényes gyám gyámhatósági engedélyt nyert arra, hogy fia részére annak anyai örökségét terhelő kölcsönt vegyen fel, a kölcsön felvétele után annak gyámhatósági helybenhagyása nem szükséges és a kiskorú a kölcsönt nagykorúsága elértével kifizetni tartozik. Lfi. 1878. november 19. 11.963. sz. Gr. VII. 245. 1. A kiskorú édesatyja a kiskorút illető hagyományról csak a gyámhatóság engedélyével mondhat le. C. 1233/84. sz. Gr. VII. 245. I. Az apa aki kiskorú gyermekei vagyonát számadás nélkül kezeli (1877:XX. t.-cz. 15., 16. §§.), köteles a vagyon dologi terheit és egyéb rendes kiadásait a jövedelemből fedezni, valamint őt terhelik a gazdálkodás esélyei is, minélfogva ha az ingatlan után járó adót ő fizette ki, gyermekei adósaivá akkor sem váltak, ha a jég az egész termést elverte. C. 1889. október 10. 1816. sz. Gr. VII. 245. 1. A lakodalmi költség nem tekinthető olyan hasznos és szükséges kiadásnak, hogy azt, amennyiben gyámhatósági engedély nélkül fedezte az apa, kiskorú gyermekétől követelhetné. C. 1891. május 21. 7791. Gr. VII. 246. 1. Az atya csödbejutása az atyának a kiskorú gyermeke vagyonára nézve rendszerint kezelési jogát nem érinti. B. 1887. jun. 7. 525. Gr. VII. 246. 1. Gl. II. 1. 406. 1. Az atya nincs jogosítva gyámhatóság jóváhagyása nélkül saját kiskorú gyermeke részére tőkebefektetésül ingó vagyont venni, vagy ekként szerezni, mely utóbbi kifejezés alatt a szerzésnek bármely neme, tehát még az ajándékozás utján való szerzés is értendő. C. 1890. jun. 10. Gr. VII. 247 1. 18. G. 772/903. Gr. X. 15. 1. Ajándékozási ígéretet az anya is elfogadhat kiskorú gyermeke javára. C. 1890. nov. 18. 3796. Gr. VII. 247. L