Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

98 Magánjog 1906. június 6. I. G. 52. sz. Gr. XIII. 288. 1. Az elhalt gyermek szülője kártérítést csak az esetben követelhet, ha az elhalt gyermek a szülő tartásáról már elhalálozása idejében gondoskodott, vagy törvény szerint gondoskodni köteles lett volna. C. 1906. jun. 6. I. G. 52. Gr. XIII. 288. 1. G. XI. 375. 1. Ha a szülők egymástól különválva élnek és gyermekük ellátásáról nem intézkednek az iránt, hogy a tartás és neveltetés költségét melyik szülő legyen köteles viselni, az 1877. évi XX. t.-cz. 13. §-a értelmében a gyámhatóság határoz. C. 1905. decz. 15. G. 321. Gr. XIII. 289. 1. Nagykorú gyermek addig, amig az ő vagyona és felesége vagyonának jövedelme és keresménye a saját és felesége eltartására elégséges, a saját eltartását szüleitől nem követelheti. A tartás elsősorban természetben jár, csak a mennyiben ez lehetetlen, igényelhető készpénzben. C. 1906. febr. 10. I. G. 460/905. Gr. XIII. 290. 1. G. XI. 213. 1. Annak elbirálása, hogy abban az esetben, ha az atya a kiskorú gyermek eltartásáról nem gondoskodik, a nagyszülők unokájukat eltartani kötelesek-e és ha igen, jogositva vamnak-e e czélra a gyermek magánvagyonának csak jövedelmét, vagy annak törzsvagyonát is felhasználni, a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. C. 1906. június 11. I. G. 68. Gr. XIII. 290. 1. G. XI. 379. 1. Leány „férjhezadása" iránti kötelezettséggel hozomány- és kelengyeadás vállaltatik el. C. 1906. szept. 4. 1459/905- Gr. XIII. 290. 1. Habár a szülő, ha erre vagyontalansága és keresetképtelensége miatt rászorul, leszármazóitól tartást követelhet és ez a tartási kötelezettség valamennyi leszármazót a vagyoni viszonyaikhoz képest ág szerint egyenlően terheli, mégis, ha a szülő egyik gyermekénél teljes ellátásban részesül, a másik gyermektől tartást nem követelhet; az pedig, hogy ez a gyermek a másikat a szülő teljes czimén tartozik-e és mennyiben kárpótolni, a testvérek közötti különleges jogviszony keretében birálandó el, ez iránt a kárpótlás iránt tehát a szülő kereshetőségi joggal nem bir. C. 1906. november 29. I. G. 416. Gr. XIV- 586. 1. Állandóan követett birói gyakorlaton alapuló jogszabály az is, hogy ha a szülő eltartására köteles leszármazók többen vannak, akkor a tartás pénzbeli egyenértéke Ítélendő meg. Az is állandó birói gyakorlaton alapuló jogszabály, hogy abban az esetben, ha a nyomorúságra jutott szülő eltartásának kötelezettsége ennek több gyermekét terheli és a szülő az egyik gyermekénél teljes tartást élvez, ez a körülmény nem mentesiti a többi gyermeket az alól a kötelezettség alól, hogy a tartáshoz aránylagos részben szintén hozzájáruljanak és ezt a részt a szülőnek kiszolgáltassák. C. 1907. máj. 11. I. G. 189. sz. E. H. Gr. XIV. 586. 1. A vagyontalan s öuálló keresettel nem bíró kiskorú tartására kötelezett apa a ikiskoru életfentartására harmadik személyek által tett szolgáltatásokért csak a szükségesség erejéig felelős, vagyis annyiban, amennyiben azok a kiskorú személyes viszonyainak megfelelnek és nem túlságosak. Budapesti T. 1906. máj. 25. I. G. 95. sz. Gr. XIV. 587. 1. T X. 206. 1. A szülő nagykorú gyermekét is eltartani köteles, ha az megfelelő kereset hijján és vagyontalansága miatt a maga erejéből nem bir megélni. O. 1906. decz. 29. I. G. 559. Gr. XIV. 587. 1. Az atya kiskorú leánygyermekét kiházasitani feltétlenül nem tartó-