Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 97 ennélfogva jogszerűen az vélelme­zendő, hogy a visszafizetés és el­számolás kötelezettsége, továbbá meghatározott rendeltetés nélkül a feleséget és gyermekeket eltartó és ellátó anyának küldött pénz. az eltartásra kötelezett férj által ép­pen ennek az eltartásnak a fede­zetéül küldetett; amiből ismét ok­szerűen azt kellett következtetni, hogy azt az összeget az alperestől, aki a felperesnek a feleségét és gyermekeit huzamos ideig tartotta, visszakövetelni nem jogosult. C. 1904. decz. 7. 1585/903. Gr. X. 31. A szülő azt a gyermekét és családját, ki megfelelő kereset hiján és va­gyontalansága miatt nem bir a maga erejéből megélni, eltartani köteles, ezen tartozás első sorban természetben jár. Ha a szülő a természetbeni tartást menyével szemben kifejezetten megtagadta, s mert a férj arra, hogy nejétől el­fogadható ok hiányában külön­éljen, nem lévén kötelezhető, a szülő a természetbeni tartás egyen­értékében marasztalandó. C. 1905. márcz. 10. I. G. 599/904. Gr. XII. 205. 1. A neveltetés a szülőknek s első sor­ban az apának kötelessége lévén, az arra forditott költség beszámi­tás tárgyává nem tehető. C. 1905. máj. 9. 4815/1905. (u. o.) A vagyontalan és e mellett munka és keresetképtelen férjet a nő va­gyoni állásához és jövedelméhez képest eltartani köteles. C. 1905. márcz. 23. 1323/904. (u. o.) Igaz ugyan, hogy a gyermekek va­gyontalan és munkaképtelen szü­lőiket eltartani kötelesek, azonban a gyermekek az eltartást elsősorban csak természetben kötelesek adni, annak ellenértékét csak akkor, ha a szülőknek alapos oka van a ter­mészetben való eltartást el nem fo­gadni. Curia 1905. ápr. 13. I. G. 457/904. Azonos G. 103/905. (u. o.) Az eltartásra kötelezett, aki ebbeli kötelezettségének egy ideig eleget tett, a háztartásába visszatérni óhajtó jogosulttól az eltartást nem Tatics-Sándor: Döntvények V. tagadhatja meg az okból, mert a jogosult a kikötött készpénzbeli el­lenérték egy részét meg nem adta s neki egy előző perben megitélt perköltséget meg nem fizette s igy ellenkövetelésének beszámitása mel­lett a jogosult részére havi tartás­díj fizetésében marasztalandó. C. 1905. április 19. G. 713/904. Gr. XII. 206. 1. A szülőnek gyermekei elleni tartási igénye iránti eljárás a birói ha­táskörbe tartozik, mert csak a kiskorú gyermek vagy unoka ré­széről, a szülő vagy nagyszülő ré­szére fizetendő tartási összeg meg­állapítása tartozik a gyámható­sághoz. Curia 1905. deczemlber 6. G. 316. Gr. XII. 206. 1. A vagyontalan és keresetképtelen szülő azoktól a gyermekeitől, akik vagyoni és kereseti viszonyaiknál fogva erre képesek, tartást köve­telhet. C. 1905. decz. 6. G. 316. Gr. XII. 206. 1. G. XI. 116. 1. A községnek az 1876. évi XIV. t.­czikken alapuló az a kötelezett­sége, hogy a dajkaságba adott va­gyontalan kiskorú eltartásáról gondoskodni tartozik, attól van feltételezve, hogy az elhagyás be­jelentessék és ennek alapján az illetékességnek megállapítása mel­lett, az arra kötelezett községnek az elhagyott gyermekről való gondoskodás lehetővé is tétessék és csak olyannal szemben áll fenn, akivel szemben sem más kötele­zett, sem önkéntesen vállalkozó nincs, aki azt gondozza. •— Har­madik személynek ily gyermek eltartásából származó igénye, mint magánjogi igény, nem köz­igazgatási, hanem birói útra tar­tozik. C 1905. okt. 26. 5778. Gr. XII. 206. 1. A gyermekeknek a szülők irányában fennálló tartási kötelezettsége, feltéve, hogy a szülők teljesen vagyontalanok, munkaképtelenek, s ezzel keresetképtelenek, jogi­lag nem függ a gyermekek korától, hanem ezek vagyoni és keresetképességi viszonyaitól. C. ''•A ;; - 7

Next

/
Thumbnails
Contents