Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Ró Végrehajtási eljárás 96—97. §§. maradt ingók az árverési vevő igénykeresete folytán birói zár alól fel nem oldatta. Curia 1904. decz. 14. G. 398. Gr. X. 983. Valamely tárgynak csakis valamely tartozás biztositására történt áten­gedésével és átvételével szerzett jog anyagi tartalmánál fogva nem alkalmas arra, hogy az illető tárgy végrehajtási eladását megakadá­lyozza. Curia 1904. február 3. G. 544. Azonos G. 058/901. Gr. X. 984. Az ingó dolog pusztán az által, hogy végrehajtásilag lefoglaltatik for­galmon kivül tárgygyá nem válik s igy az ilyen dologra jóhiszemű harmadik személy teljes és kor­látlan tulajdonjogot a végrehaj­tást szenvedő részéről történt ma­gánátruházás folytán szerezhetvén, az ekként szerzett tulajdonjo­got igényper utján sikerrel ér­vényesítheti. Curia 1904. június 21. G. 68. Gr. X. 985. Igényperben nemcsak az ingóknak a birói zár alól való feloldása, ha­nem mint ennél kevesebb, a vég­rehajtásnak felfüggesztése is kér­hető. Curia 1906. III. 20. I. G. 593/905. Gl. XIII. 1078. 97. §. A sommás eljárás 229. §. rendelke­zése által hatályában fentartott, 1881 :LX. t.-cz. 97. §. szerint igény­perekben az igénylő igazolással nem élhet. Curia 1900. április 28. I. G. 195/900. sz. Gr. III. 365. Végrehajtási igényperekben a másod­biróság Ítélete ellen csakis az a fél élhet további jogorvoslattal, kinek hátrányára a másodbiróság az első bíróság Ítéletét megváltoztatta. O. 1901. január 31. I. G. 580/900. sz. Gr. III. 366. Igényperben az elsőbirói Ítéletet helybenhagyó másodbirói itélet el­len további jogorvoslat nem hasz­nálható. C. 1901. szept. 17. I. G. 284. sz. Gr. III. 367. ) Igényperben hozott elsőbirósági ité- ' let az alperesként perben álló oly végrehajtató hitelezőre nézve, aki felebbezéssel nem élt, jogerőre • emelkedik s a sommás eljárás 139. §. második bekezdése az igényper­beli alperes társakra nem alkalmaz­ható. Curia 1902. szeptember 3-án I. G. 84. sz. Gr. III. 368. Hivatalból elrendelt végrehajtási el­járás során az igény peri alperes a kincstár. C. 1896. nov. 13. I. G. 282. sz. Gl. VII. 511. Az 1881 :LX. t.-cz. 94. §. utolsó be­kezdésének rendelkezéséből világo­san következik, hogy- végrehajta­tóknak a végrehajtásnál közben­járt képviselője az igénykereset el­fogadására jogosult meghatalma­zottnak tekintendő. Midőn tehát egy ügyben a végrehajtás pertár­sak javára rendeltetik és fogana­tosittatik, az igénykeresetben va­lemennyi végrehajtatónak megne­vezésére szükség nincs s elegendő, ha azok közül csak egy neveztetik is meg s a közös képviselő perbe idézésével valamennyi végrehajtató törvényesen meg van idézve, miből ismét következik, hogy az ilyen perbe idézés mellett lefolytatott igényperben keletkezett itélet vala­mennyi végrehajtatóra hatályos. C. 1891. ápr. 30. 6876/90. sz. Gl. VII. 512. A szüntető igényper halasztó hatálya. B. 1899. jun. 21. 4242. Gl. VII. 513. A halasztó hatály ki- vagy ki nem mondása miatt használható jogor­voslat illetékes bírósága. Gl. VII. 514. A halasztó hatálylyal nem bíró igényper folytán megállapított igény mire terjed ki? B. 1886. nov. 30. 15.505. sz. Gl. VII. 515. Az 1881 :LX. t.-cz. 96. §-ában fog­lalt rendelkezések nem zárják ki azt, hogy a halasztó hatálylyal nem biró, de a lefoglalt ingók el­árvereztetése előtt' folyamatba tett igényper folyományaként az igénylő visszakövetelhesse azt az összeget, amit a foglaltatónak a lefoglalt ingók elárverezésének a

Next

/
Thumbnails
Contents