Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Ró Végrehajtási eljárás 96—97. §§. maradt ingók az árverési vevő igénykeresete folytán birói zár alól fel nem oldatta. Curia 1904. decz. 14. G. 398. Gr. X. 983. Valamely tárgynak csakis valamely tartozás biztositására történt átengedésével és átvételével szerzett jog anyagi tartalmánál fogva nem alkalmas arra, hogy az illető tárgy végrehajtási eladását megakadályozza. Curia 1904. február 3. G. 544. Azonos G. 058/901. Gr. X. 984. Az ingó dolog pusztán az által, hogy végrehajtásilag lefoglaltatik forgalmon kivül tárgygyá nem válik s igy az ilyen dologra jóhiszemű harmadik személy teljes és korlátlan tulajdonjogot a végrehajtást szenvedő részéről történt magánátruházás folytán szerezhetvén, az ekként szerzett tulajdonjogot igényper utján sikerrel érvényesítheti. Curia 1904. június 21. G. 68. Gr. X. 985. Igényperben nemcsak az ingóknak a birói zár alól való feloldása, hanem mint ennél kevesebb, a végrehajtásnak felfüggesztése is kérhető. Curia 1906. III. 20. I. G. 593/905. Gl. XIII. 1078. 97. §. A sommás eljárás 229. §. rendelkezése által hatályában fentartott, 1881 :LX. t.-cz. 97. §. szerint igényperekben az igénylő igazolással nem élhet. Curia 1900. április 28. I. G. 195/900. sz. Gr. III. 365. Végrehajtási igényperekben a másodbiróság Ítélete ellen csakis az a fél élhet további jogorvoslattal, kinek hátrányára a másodbiróság az első bíróság Ítéletét megváltoztatta. O. 1901. január 31. I. G. 580/900. sz. Gr. III. 366. Igényperben az elsőbirói Ítéletet helybenhagyó másodbirói itélet ellen további jogorvoslat nem használható. C. 1901. szept. 17. I. G. 284. sz. Gr. III. 367. ) Igényperben hozott elsőbirósági ité- ' let az alperesként perben álló oly végrehajtató hitelezőre nézve, aki felebbezéssel nem élt, jogerőre • emelkedik s a sommás eljárás 139. §. második bekezdése az igényperbeli alperes társakra nem alkalmazható. Curia 1902. szeptember 3-án I. G. 84. sz. Gr. III. 368. Hivatalból elrendelt végrehajtási eljárás során az igény peri alperes a kincstár. C. 1896. nov. 13. I. G. 282. sz. Gl. VII. 511. Az 1881 :LX. t.-cz. 94. §. utolsó bekezdésének rendelkezéséből világosan következik, hogy- végrehajtatóknak a végrehajtásnál közbenjárt képviselője az igénykereset elfogadására jogosult meghatalmazottnak tekintendő. Midőn tehát egy ügyben a végrehajtás pertársak javára rendeltetik és foganatosittatik, az igénykeresetben valemennyi végrehajtatónak megnevezésére szükség nincs s elegendő, ha azok közül csak egy neveztetik is meg s a közös képviselő perbe idézésével valamennyi végrehajtató törvényesen meg van idézve, miből ismét következik, hogy az ilyen perbe idézés mellett lefolytatott igényperben keletkezett itélet valamennyi végrehajtatóra hatályos. C. 1891. ápr. 30. 6876/90. sz. Gl. VII. 512. A szüntető igényper halasztó hatálya. B. 1899. jun. 21. 4242. Gl. VII. 513. A halasztó hatály ki- vagy ki nem mondása miatt használható jogorvoslat illetékes bírósága. Gl. VII. 514. A halasztó hatálylyal nem bíró igényper folytán megállapított igény mire terjed ki? B. 1886. nov. 30. 15.505. sz. Gl. VII. 515. Az 1881 :LX. t.-cz. 96. §-ában foglalt rendelkezések nem zárják ki azt, hogy a halasztó hatálylyal nem biró, de a lefoglalt ingók elárvereztetése előtt' folyamatba tett igényper folyományaként az igénylő visszakövetelhesse azt az összeget, amit a foglaltatónak a lefoglalt ingók elárverezésének a