Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási eljárás 96. §. 79 hatja meg sikerrel a miatt, hogy azokat az ingókat a végrehajtást szenvedett nejének azonnal bérbe adván, az évi bérösszegből felperes esetleg a végrehajtást szenvedőtől nagyobb értéket fog kapni, mint amennyi maga a vételár volt. minthogy a jogerős árverés ténye a vételár olcsósága okából harmadik személy részéről meg nem támadható és felperes nem a végrehajtást szenvedővel, hanem nejével kötvén a bér szerződést, felperes bér czimén a végrehajtást szenvedőtől mit sem követelhet. A Curia 1897. márez. 2. I. G. 429/96. sz. határozatában foglalt s fentebb a szövegben közölt elvi álláspontját vallja a Bpesti T. 1899. decz. 7. I. G. 286., a Debreczeni T. 1896. máj. 20. G. 50. és a Temesvári T. 1900. jul. 26. G. 50. sz. a. A Curia nov. 6. II. G. 51. sz. a. ugy nyilatkozott, hogy való ugyan, hogy a hitelezők kijátszására irányuló akaratra vonható következtetés abban az esetben, ha a végrehajtást szenvedőnél lefoglalt ingókat annak valamely rokona a megtartott birói árverésen megvévén, azokat az ingókat legott haszonkölcsönzési vagy egyéb puszta birlalási czimen a végrehajtást szenvedő birlalásában meghagyja, ez az eset azonban ezúttal fenn nem forog, mivel a 2. r. felperes az igényelt ingókat nem a jelenlegi végrehajtást szenvedő ellenében, hanem annak felesége, az 1. r. felperes ellen megtartott birói árverésen vette meg és nem a jelenlegi végrehajtást szenvedőnek, hanem annak feleségének az 1. r. felperesnek birlalatába engedte át, a fennemlitett következtetésnek tehát a jelen esetben alapja nincsen. Gl. VII. 508. A pactuin reservati dominii az igénylésre alkalmas jogczimet képez. O. 1902. ápr. 8. I. G. 645/901. Ugyanigy határozott a Curia 1899. márcz. 3. I. G. 597/98. sz. a. Azonos abban a tekintetben, hogy a pactum reservati dominii alapján az eladó igényperrel felléphet: C. 1895. márcz. 7. 1391. és 1895. jun. 11. 4678. sz. h. Gl. VII. 509. 509/a. Bérbeadott ingók iráati igényper. C. 1900. márcz. 2. I. G. 639/99. sz. Gl. VII. 510. A mezőgazdasági birtokon épitett magtárak és csűr még akkor is, ha ezek csak a földön fekvő gerenda alapzattal birnak, a mezőgazdasági birtok tartozékai, amiért is az ingatlan árverési vevője ezen tartozékoknak ingók módjára történt lefoglalása esetén jogositva van igényperrel élni s ha a foglaltatóknak a fennforgó körülményekből tudomással kellett birniok, hogy a lefoglalt dologra harmadik személyeknek, jelesül a jelzálogos hitelezőknek lehetnek vagy vannak erősebb jogai, ugy ők. mint rosszhiszemű fogliltatók az igényper költségeiben is elmarasztalandók. Curia 1903. október 4. I. G. 144/905. sz. Gr. X. 979. Egymagában véve az, hogy a nő külön vagyonát tevő ingatlant a férj birtokolja és kezeli, a férjnek a terméshez mint az ingatlan rendszerinti tartozékához igényét meg nem állapitja, azon az alapon sem, hogy a termés a föszerzőnek tekintendő férj munkálkodásából eredő jövedelem lenne. C. 1904. szept. 14. G. 147. Gr. X. 980. A felebbezési eljárásban a végrehajtási eljárás az igénykereset halasztó hatálya volta okából többé már fel nem függeszthető. Curia 1904. szept. 28. H. 30. Gr. X. 981. Igényperben a felperes igénye a lefoglalt tárgyakhoz megállapítandó, ha az ingókat a végrehajtást szenvedett ellen intézett árverésen megvette és nem bizonyittatott, hogy a vételt nem a saját pénzén és nem a maga részére eszközölte, avagy hogy végrehajtást szenvedett birtoklása az árverés utáni időben bekövetkezett saját szerzési tényén alapul. Curia 1904. nov. 9. I. G. 300/904. Gr. X. 982. Az árverésen megvett, de a végrehajtást szenvedő birtokában meg-