Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási az olyan vagyonra szerzett zálogjogának érvényét a megajándékozottal szemben megoltalmazhassa, ha a végrehajtás tárgyát tevő követelés az ajándékozás idejében már fennállott és annak kielégítése tekintetében az ajándékozás által vonatott el a kielégítés alap. C. 1901 február 28. G. 30. sz. Gr. III. 358. Az átruházási ügylet megtámadása kifogás utján. C. 1902. okt. 9-én. G.. 153/902. sz. Gr. III. 359. Az átruházási ügylet kifogás utján való hatálytalanításának alapfeltétele : a rosszhiszeműség az igénylő részéről. 0. 1897. nov. 2. I. G. 270. sz. Gr. III. 360. Gl. VII. 502. Lényeges a különbség egyfelől a színlelt és másfelől a hitelezők kijátszására irányuló s a szerződő fél rosszhiszeműsége következtében megtámadható ügylet között. C. 1902. ápr. 29. I. G. 511/901. sz. a. Gr. III. 361. Bírói gyakorlattal megállapított jogszabályok értelmében, a végrehajtást szenvedőnek a hitelezőit megkárosító ügyletei alapján, a birói jogsegély csupán a jóhiszemű szerző fél részére ismerték el .iogosultnak, amiből következik, hogy a hitelezők nincsenek elzárva attól, hogy igényperben is az igénylővel szemben az igény alapját tevő ügyletnek az ő irányukban való jogi hatályosságát i.ifogás utján is megtámadhassák olyan esetben, amikor az ügylet által a végrehajtást szenvedő az ő követelésük kielégítése elől az -alapot elvonta s ily módon más fedezeti alap hiányában a hitelező károsittatik, az igénylőnek pedig a szerzés idejében tudomása volt a végrehajtást szenvedőnek a hitelezőket megkárosító szándékáról. C. 1092. ápril. 22. I. G. 658. sz. Gr. III. 362. A végrehajtást szenvedő adós részéről a kijátszási szándék fenforog akkor, ha az adósságai fedezésére kielégítési alapul szolgáló vagyonát elidegeníti és ha a szerző félnek erről tudomása van, a kijáteljárás 96. §. 73 szási szándék a szerző fél részéről is fenforog. A Curia felülvizsgálati tanácsa 1901. szeptember 4. I. G. 262/1901. sz. a. Gr. III. 363. A kijátszási szándék lényege abban van, hogy a hitelező elől az átruházás által az alap elvonassék, hol azonban a kielégítési alap el nem vonatik, kijátszási szándék nem forog fenn. C. 1889. szeptember 19. I. G. 336. sz. a. Gr. III. 364. Az igénypereknek tárgyát a végrehajtóval szemben annak eldöntése képezi, hogy felperesnek a lefoglalt tárgyakhoz tulajdonjoga, vagy más joga van-e, mely anyagi tartalmánál fogva a végrehajtási eladást, vagy mint jelen esetben, midőn közpénztárban elhelyezett készpénz foglaltatott le, a végrehajtató javára való kiutalványozást akadályozhatja. C. 1898. ápr. 6. I. G. 38. sz. Azonos: C. 1902. jan. 23. I. G. 525/901. sz. a. azzal, hogy az igénykereset ily alkalmas különböző jogalapokra is fektethető; továbbá azonos C. 1896. nov. 19. I. G. 267. sz. h. azzal, hogy ezen jogok közé a megtartási jog feltétlenül nem tartozik, mert az zálogjogot állapítván meg, ennek tartalmánál fogva a jogosult fél csakis zálogilag biztosított követelésének a zálogtárgyból való kielégítését követelheti, ellenben az semmi esetre nem állhat útjában annak, hogy a zálogként lekötött dolog tulajdonjoga másra átszálljon, s a végrehajtás a megtartási jogot nem sértheti s a jogosult fél vélt elsőbbségi igényének érvényesítése elsőbbségi igényper utján tartozik. A C. 1897. jan. 14. I. G. 364/1896. sz. a. ugyanezen elvi álláspont hangoztatása mellett kimondta, hogy annak eldöntése, vájjon a behajtandó követelés végrehajtást szenvedőn kivül az igénylő felperest is terheli-e vagy sem? az igényperben helyt nem foghat. Ugyanezen elvből kiindulva, a Bpesti T. 1897. máj. 28. I. G. 83., a Debreczeni T. 1896. jun. 5. G. 54. sz. a. és a Kassai T.