Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)
VégHehájtágrTeljárás 79. §. már nem lehet kétes; továbbá, valamely vállalatból a vállalkozó társakat esetleg illető, de még elő nem állott, meg sem határozható reménybeli jövedelemjutalék sem az ingó vagyon fogalma alá nem vonható, sem pedig a vállalkozó társ követelésének nem minősithető s követeléssé csak akkor válik, ha a nyeremény már tényleg előállott, s ha annak, mint léteaő nyereménynek kiadására az igényt a társak már megszerezték. Gy. 1894. szept. 13. 7973. Gl. VII. 455. Az 1881 :LX. t.-cz. 79. §-a szerint, ha a végrehajtást szenvedőnek harmadik személy elleni követelése foglaltatik le, a foglalásról a végrehajtást szenvedőnek adósa vétbizonyitvány mellett az első végzések kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint kézbesítendő rendelvény által értesíttetik és ugyanannak a törvénynek 82. §-a értelmében a végrehajtást szenvedőnek adósa a követelés lefoglalása esetében a jelzett rendelvényi értesítés után tartozását ki nem fizetheti, hanem azt esetleg birói letétbe helyezni köteles. A foglalásnak joghatályát tehát a végrehajtást szenvedő adósa irányában csak a letiltásról szóló és szabályszerűen kézbesített renés szabályszerű kézbesített rendelvényi értesítés vételével kezdődik és amennyiben a rendelvény vétele ©lőtt a végrehajtást szenvedőnek fizetésit teljesít, kötelezettsége alól feltétlenül szabadul. T. 1900. okrt. 18. G. 67. Azonos: Bpesti T. 1902. jun. 19. I. G. 95. és Temesvári T. 1900. okt. 3. G. 58. Gl. VII. 457. A végrehajtást szenvedőt illető követelés lefoglalásának hatálya a végrehajtást szenvedő adósával szemben sem kizárólag attól függ, hogy a letiltási rendelvény az adósnak az 1881 :LX. t.-cz. 79. §-ában előszabott módon kézbesittessék, hanem, amint eme törvényszakasznak a 82. §-al való egybevetéséből kitűnik, főleg attól, hogy a végrehajtást szenvedő adósa a követelés lefoglalásáról olyan kétségbe vonhatlan módon értesíttessék, hogyannak alapján további birói intézkedés czélravezető módon legyen tehető. B. 1897. szept. 3. I. G. 125. Gl. VII. 458. Ha valmely jelzálogos adós tartozását kifizette ugyan,, de a zálogjogot nem töröltette, ugy az ilyen bár fizetett, de nem törölt jelzálogra 3. személyek javára jóhiszemüleg alzálogjog is szerezhető, sőt az végrehaj tásilag át is ruházható, a nélkül, hogy ez ellenében azi adós a történt fizetéssel joghatályosan védekezhetnék. C. 1886. ápr. 13. 8054/85. V. ö. a telekkönyvi rendtartás 79. §-ánál közölt 61. az. curiai polgári döntv. Gl. VII. 460. Nyilvánkönyvi bekebelezéssel biztosított váltókövetelés lefoglalása; kielégítési sorrend. C. 1889. szept. 18. 506. Gl. VII. 461. A provisio, mint az alkalmazott munkájának díjazása, olyan megítélés alá esik, mint a határozott összegben megállapított fizetés és ebből folyólag a fizetésre vezetett végrehajtás hatálya a provisiora is kiterjed. A szolgálatadónak beszámítási joga van az alkalmazottja járandóságaira még a foglaltatóval szemben is, az alkalmazottnak a letiltás előtt adott előlegek összege erejéig. A budapesti kir. ítélőtábla 1904. május 30. 86. sz. Gr. X. 972. A későbbi foglalás nem fosztja meg a munkaadót attól, hogy az az alkalmazottjának előbb adott előleget levonásba hozhassa. B. 1904. szept. 29. I. G. 127. Gr. X. 973. A végrehajtást szenvedő adósa csak azon összeg és járulékai erejéig felelős, amely összeg nála tényleg letiltatott. C. 1905. ápr. 4. 6279. Gl. Xn. 1601. A fizetésletiltásról szóló rendelvény ajánlott levélben küldetett el és a munkaadó azon alkalmazottjának kezeihez kézbesittetett, aki az ő vagyonát kezelte, ez. azonban kötelességének megszegésével a rendelvényt a munkaadónak át nem adta, aki így a fizetésekből levonásokat