Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

62 Végrehajtási eljárás 75—78. §§. őrizet alá helyezett ingók a csőd megnyitása után is a zárgondnok kezelése alatt maradnak. A tömeggondnok, ki a köz adósnál több joggal nem bír, a zárgondnoki kezelés megszüntetését csak azon esetben kérhetné (még pedig nem a csőd-, hanem a végrehajtó biróságnál), melyben azt a végrehajtási törvény szabályai szerint esetleg közadós is kérhette volna. C. 1885. ápr. 28. 299. Gl. VII. 451. 75. §. Ha a lefoglalt ingók a szoros zárnak utóbb történő foganatosításakor nem is találhatók meg, a büntető bíróságnak jelentés még sem feendő, mert nem lehet tudni, hogy a végrehajtást szenvedett a lefoglalt ingókat az árveréshez nem-e állítja elő. Budapesti Tábla 1901. szept. 20. 6294/1901. sz. Gr. III. 272. Az 1881 :LX. t.-cz. 75. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, ha kereskedelmi áruczikkek foglaltattak le, azokat a kiküldött a lefoglalt' áruknak tartályokba helyezése és lepecsételése által szoros zár alá venni köteles, ha csak végrehajtató a szoros zár alkalmazásának mellőzését kifejezetten nem kívánja, s így az a körülmény, hogy az üzlet iparengedélye a végrehajtást szenvedő nejének nevére van kiállitva s utóbbi a lefoglalt ingókra halasztó hatályú igénykeresetet támasztott, a szoros zár mellőzésére indokul nem szolgálhat, a felhivott törvényszakasz parancsoló rendelkezésével szemben. Budapesti T. 1903. máj. 20. 1054/1902. sz. Gr. III. 273. A szálloda bérjövedelmei a szálloda bérlője ellen ingók módjára vezetett végrehajtás alkalmával szoros zár alá vehetők s igy zárgondnoki kezelés alá vonhatók. B. 189S. decz. 1. 6298. P. 1898. Gr. III. 274. A zárgondnoki dij nem képez oly előnyös költséget, mely az 1881évi LX. t.-cz. 119. §-ának 2. bekezdése szerint minden más követelést megelőzően sorozandó. C. 1891. nov. 6. 6012/1891. sz. Gr. III. 275. Gl. VII. 453. Zárgondnok felelőssége. C. 1885. febr. 12. 6738/1884. Azonos: C. 1888. nov. 29. 6000. sz. h. azzal, hogy bár ezen esetben a szoros zár el nem rendeltetett, a kinevezett zárgondnok mégis felelős a lefoglalt ingókért, ha azokat át nem vette is, s ha azok az ő vétke folytán vonattak el a hitelező elől. Ellenkezően határozott a Curia 1885. szept. 18. 2883. sz., kimondván, hogy a zárgondnok olyan tárgyakért, melyek neki tényleg át nem adattak, felelősséggel nem tartozik. Gl. VII. 452. A zárgondnokról 1. a zárlati szakaszoknál. Az átszállítás iránti kérelem vagy a kiküldöttnél, vagy magánál a foganatosító' bíróságnál terjesztendő elő. B. 1903. június 4. 1820/903. sz. Gr. III. 276. A lefoglalt ingók átszállítása csak akkor rendelhető el, ha végrehajtható a 75. §-ban körülirt s elsőfokú biztosító intézkedést képező szoros zárt már kérte s az elégtelennek bizonyult. Budapesti Tábla 1888. máj. 23. 42.834/1897. sz. Gr. III. 277. Gl. VII. 454. Habár a lefoglalt ingók rendszerint a foglalás helyén árverezendők el, nincs kizárva és a végrehajtási törvény rendelkezéseivel nem ellenkezik, hogy a lefoglalt ingók számosabb vevő versenyének elérése végett egy közeli piaczra szállíttassanak, sőt a 4291/1891. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 279. §-a az arra vonatkozó eljárást is szabályozza. Kassai Tábla 1903. június 10. 1911/1903. sz. Gr. III. 278. Vevők hiánya miatt meghiúsult árverés elegendő ok a lefoglalt ingók átszállítására. K. 1906. márc. 6. 767. sz. Gl. XIII. 1070.