Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási eljárás 72—75. §§. 266. Hasonló: C. 1896. jul. 23. 3822. sz. Gr. III. 267. A bérbeadó nem köteles tűrni a törvényes zálogjoga tárgyát képező ingóknak a bérlemény területéről való elvitelét, azt meg is* akadályozhatja. Sőt perrel követelheti ez ingóknak félévi bérösszeg biztosítása erejéig való visszaállítását, esetleg megfelelő biztositék adását a bérlőtől s oly harmadik személytől, aki az ingók jogtalan elvitelében közreműködött. C. 1901. decz. 17. I. Gr. 553. sz. Gr. III. 268. Gl. VII. 441. A törvényes zálogjog alapján támasztott elsőbbségi félévi bérösszeg erejéig érvényesíthető, tekintet nélkül arra, hogy e bérkövetelés a foglalást vagy árverést megelőző félévnél régibb-e vagy sem. C. 1902. aug. 4. 5321. Gr. III. 269. Az 1881 :LX. t.-cz. 51. §-ában foglalt jogszabály szerint a törvényes zálogjog is csak a végrehajtásilag lefoglalható ingó dolgokra szojitkozhatik. Budapesti Tábla 1901. márcz. 14. 1901. I. G. 41. sz. Gr. III. 270. Az 1881 :LX. t.-cz. 72 §-ának helyes értelme szerint a haszonbérbeadó törvényes zálogjoga csak a haszonbéri tőkeösszegre terjed ki, nem pedig annak kamataira is. Bpesti Tábla 1905. ápr. 19. 11997/904. sz. Gl. XII. 1600. Az 1881. évi LX. t.-cz. 51. §. n) pontja az iparosoknak szükséges munkaszereit a végrehajtási foglalás alól kiveszi s ugyanazon szakasz, végbekezdése szerint azokat a lakbértartozás iránt vezetett végrehajtásnál is a foglalás alól mentesiti. Ennélfogva az ugyanezen törvény 72. §-ának rendelkezése nem magyarázható másképen, minthogy a bérbeadó a foglalás tárgyát egyáltalán nem képezhető ingókra az ezen utóbb idézett törvényszakasz biztosította törvényes zálogjogát s ebből kifolyó visszatartási jogát sem gyakorolhatja. Pozsonyi T. 1906. jan. 8. G. 136/905. sz. Gl. XIII. 1068. A bérbeadónak a bérkövetelés behajtásával felmerült költsége, a) Előnyös tétel: B. 1907. ápr. 25. 1976. sz. b) Nem előnyös tétel: C. 1907. aug. 19. 6097, sz. Gl. XIV. 1240. 74. §. A zárlat hatálya a jogaikban sértett harmadik személyek irányában. Curia 1898. okt. 18. I. G. 264/1898. sz. Gr. III. 271. 75. §. A kiküldött szabályszerűen járt el tehát akkor, midőn a végrehajtási cselekménynek idegen üzlethelyiségben leendő foganatosítását megtagadta. Az a körülmény, hogy az üzlet vevője a végrehajtást szenvedő tulajdonát képező, azonban a végrehajtató által foglalás alá vett ingóságokat jó- vag5r rosszhiszemüleg szerezte-e jneg és hogy a korábban foganatosított végrehajtás hatálya ezen ingóiságokra kiterjed-e még, a végrehajtási eljárás során el nem bírálható. B. 1901. okt. 17. 1805. sz. Gl. VII. 448. Az a körülmény, hogy a szoros zár alá vételt a végrehajtató az 1881:60. t.-cz. 75. §-a értelmében a végrehajtás foganatosításakor nem kivánta, nem gátolja azt, hogy ő ezt a jogát később érvényesítse. N. 1900. február 21. 3740/Í899. Gl. VII. 449. Ha a végrehajtató hitelező szoros zár alá véteti adósának bolthelyiségét és nem intézkedik a zár alá vett áruknak másként való elhelyezéséről, a háztulajdonos a boltbér és a kiürítés iránt egyenesen a hitelezőt perelheti meg, mert a hitelező a foglalás tényénél fogva nem nyert jogot arra, hogy a bolthelyiséget ingyen használja. C. 1890. jan. 7913/1889. Gl. VII 450. Csőd előtt lefoglalt és zárgondnoki