Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)
Végrehajtási eljárás öl. §. niárczius 23. I. G. 412/1903. Gr. X. 966. Az 1881: XX. t.-cz. 60. §. szerint a fizetésre kieszközölt végrehajtás a nyugdíjra is hatálylyal bir. E rendelkezés azonban természetesen csak ott nyerhet alkalmazást, hol a végrehajtást szenvedőnek a fizetést adó szolgálatadójától nyugdíjra is van igénye, de nem jöhet figyelembe ott, hol a szolgálatadótól független és önálló intézetben, külön belépés és dijfizetés mellett megszerzett nyugdíjjogosultság folytán részesül nyugdíjban a végrehajtást szenvedő. C. 1906. ápr. 10. 4908/1905 sz. Gl. XIII. 1065. A fizetésletiltás hatályát megtartja, ha végrehajtást szenvedő közhivatalnok más hatóság kötelékébe neveztetik ki. C. 1906. I. 19. I. G. 374/905. Gl. XIII. 1066. 61. §. A végrehajtási trövény 55. és 61. §-aiban foglalt korlátozó rendelkezések, melyek szerint az 1000 koronán aluli magántisztviselő fizetése foglalás alá nem vehető akkor, ha a végrehajtást szenvedett e két czimen együttvéve 1000 koronát meghaladó jövedelmet élvez, ugy alkalmazandók, hogy ezen esetben a különböző czimeken élvezett jövedelem összeszámítása helyt foghat s a magántisztviselői fizetés feleösszege végrehajtás alá vonható, azonban ugy, hogy az összesített jövedelemből 1000 korona érintetlenül fennmaradjon. Kolozsvári tábla 9. határozat, I. kötet, 249. 1. Gr. III. 232. A munkaadó jogosítva van abban az esetben, ha alkalmazottjának fizetése más hitelező javára lefoglaltatik, az adott fizetési előleget az alkalmazottnak még ki nem adott fizetéséből a végrehajtási zálogjogra való tekintet nélkül visszatartani. C. I. G. 102/1901. 1901. április 10. Gr. III. 233. Gl. VII. 406. Hasonló: A foglalás előtt kiadott előlegre a letiltás ki nem terjedhet. D. 1902. ápr. 24. 1902. G. 36. sz. a. Gr. III. 234. A beszámítás, ha nem a végrehajtást szenvedettnek adott előleg alapján érvényesíttetik, nem terjed ki az alkalmazott egész fizetésére, hanem csak árunak lefoglalható részére. B. 1903. II. I. 31/1903. sz. a. Gr. III. 235. Gl. VII. 407. Házmesterpénz nem foglalható le. B. 1902. jun. 26. 1253/902. sz a. Gr. III. 236. Ellenkező: A házmesterpénz is lefoglalható, a 61. §. korlátai között. B. 1902. ápr. 23. 1902. P. 2022. sz. a. Gr. III. 237. Az a körülmény, hogy a 61. §-ban emliitett egyén perrel hajtja be a neki járó fizetést, a fizetés jogi természetén mit sem változtat s így a hitelező arra nem mint egyszerű követelésre, hanem mint fizetésre csakis a 61. §. korlátain belül vezethet végrehajtást, s le nem foglalhatja a fizetés behajtása körül végrehajtást szenvedett részére megítélt perköltséget. B. 1740. P. 1902. 1902. jura,. 6. Gr. III. 238. Nemcsak a törvényes, de a törvénytelen gyermek tantásdija fejében is a 61. §-ban felsorolt egyének egész járandósága, tekintet nélkül •a 61. és 62. §-ok korlátoló rendelkezéseire, végrehajtás alá vonható. B. 4406. P. 1902. 1901. jul. 1. Gr. III. 239. Ellenkező: Az 1881: LX. t.-cz. 63. §-ának az a rendelkezése, hogy ezen törv.-czikk 61. és 62. §§-nak korlátozó intézkedései végrehajtás* szenvedő fél és lemenő rokonait illető tartás alatt foganatosítandó végrehajtás esetében nem alkalmazhatók, nem (terjeszthető ki, ha a végrehajtás törvénytelen gyermek tartásdija fejében történik, mert a törvénytelen gyermek nem tekinthető a végrehajtást szenvedő lemenő rokonának. Budapesti tábla 1903. április 2566/1903. sz. a. Gr. III. 240. A végrehajtást szenvedett adósa a