Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)
50 Végrehajtási eljárás 55—58. §§. tekinthető ama kérdés elvileg eldöntöttnek, hogy a nyugdijra végrehajtást vezetett egyes hitelezők részéről szerzett zálogjogok e hitelezők között s egymással szemben mennyiben hatályosak. A C. VII. tanácsának elvi jelentőségű határozata. Jogt. mag. II. 49. 55. §. Nincs a végrehajtási törvényben oly rendelkezés, mely szerint ha a végrehajtást szenvedő 1000 koronán aluli nyugdijat és ezenfelül 3 koronán aluli napidijat huz, ugy a nyugdij és napidij évi összege öszszeszámitható s az igy kiszámított évi jövedelemnek 1000 koronát meghaladó része foglalás alá vonható volna. C. 1905. szept. 5. 7935. Gl. XII. 1584. Az 1881: LX. it.-cz. 60. §-ának azon intézkedése, mely szerint a fizetésre kieszközölt végrehajtás a végrehajtást szenvedőnek nyugdijára is hatály lyal bir, csak ott nyerhet alkalmazást, hol a végrehajtást szenvedőnek a fizetést adó szolgálatadójától nyugdijra is van igénye, de nem jöhet figyelembe ott, hol a szolgálatadótól külön álló, tőle független és önálló intézetben, külön belépés és külön dij fizetése mellett megszerzett nyugdíjjogosultság folytán részesül nyugdij ban a végrehajtást szenvedő. A Nemzeti Szinház tagjainak fizetésére foganatosított végrehajtás azok nyugdijára ki nem terjed. Bpesti T. 1905. febr. 28. 1245/905. Gl. XII. 1585. Ha a végrehajtást szenvedett 1000 K nyugdijat és 1000 K fizetést élvez, az utóbbi összeg egészen lefoglalható. K. 1905. ápr. 13. 1128. Gl. XII. 1586. Az 1881 :LX. t.-cz. 55. §-a és 60. §-ának első bekezdése mem zárja ki, hogy a végrehajtást szenvedő köztisztviselő járandóságának a foglalástól feltétlenül mentesitettt kétharmadrésze felett szabadon ne rendelkezhessék s ennélfogva bele ne egyezhessék, hogy abból valamely adóssága kielégíttessék. Budapesti tábla 1900. márczius 30. I. G. 28. sz. a. Gr. III. 225. Temetési járulék. C. 1899. okt; 6. 4852. sz. Gl. VII. 386. Az állami itisztviselők s más, az 1881: LX. t.-cz. 54. §-ában felsorot személyek kegydijai általában csak egyharmadrészben foglalhatók le és pedig csak amennyiben ez által a szabad rendelkezésükre fenhagyandó 500 frt nem érintetik, illetőleg nem esorbittatik; tehát 1000 frt kegydijnál nem az 500 frtot meghaladó öszszegre, hanem osak annak egy harmadára. B. 1885. szept. 15. 36.845. Gl. VII. 387. Ha a tisztviselő megeagedi, hogy bármi néven nevezendő illetményéből bizonyos összeg valamely tartozásának törlesztésére levonassék, ez a kijelentése kiterjed a nyugdijra is, mint amely megelőző hivatalos alkalmaztatása alapján nyert illetmény. Bpesti tábla 1904. márczius 23. I. G. 412. Gr. X. 964. 57. §. A végrehajtási törvény 57. §-ának 2. bekezdéséből nyilvánvaló, hogy a katonai házassági biztositék tőkeösszegére végrehajtás csakis a tőke tulajdonosának kötelezettségei miatt: intézhető. B. 1903. máj. 27. P. 10.859/902. Gr. III. 226. Katonai házassági biztosítékkal terhelt ingatlan elárverezhető. Sz. tábla megállapodása. Gr. III. 227. 58. §. Az 1881: LX. t.-cz. 58. §-ának az a rendelkezése, melynél fogva az állami tisztviselő nyugdija az ennek feleségét illető tartás miatt intézett végrehajtás során egész összegébein korlátlanul lefoglalható, csak addig a határig tartható fenim, amig az valamely jogszabályba nem ütközik. A feleség, ha a súlyos beteg és keresetképitelen férjnek a közös háztartásban
