Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

bályok alól még a felek együttes akarata is csak ott képezhet kivételt, ahol ezt a törvény kifejezetten megengedi, ami jelen esetben nincs meg. Pécsi T. 1906. febr. 6. 183. sz. Gl. XII. 1063. 48. §. Ha a végrehajtást szenvedő az atyjánál lakiik, .aki a lakást ibérli, a lakásban levő ingói? az atya tulajdonának vélelmezendőfc. B. 1901. nov. 24nén. 6341/901. Gr. III. 186. A birlalatban levő végrehajtást szenvedő tiltakozása nem akadályozhatja meg a foglalást. K. 1897. aug. 10-én. 2385. sz. Gr. III. 187. A czégvezető nem tekinthető az üzlet birlalójáníaík. Budapesti tábla 1903. Október 29-én. 9300/903. sz. Gr. III. 188. Az üzletben foglalatoskodó végrehajtást szenvedő birlalóniak tekintendő. B. 1901. július 7. 3790/901. Gr. IIL 189. Abból, hogy az iparigazolvány a nő nevén álll, hogy a nő neve' van az üzlet felett, hogy ő bérli az üzletet is az ő nevére jönnek az áruk, megállapitható, hogy a be nem jegyzett czégü üzlet a nő neve alatt vezettetik. Már pedig akinek neve alatt megy az üzlet, az annak birlalata, — s igy az ia körülmény egymagában, hogy a végrehajtást szenvedett s külön foglalkozással biró férj az üzletben foglalatoskodik, ennek birlalatát meg nem állapitjia. B. 1903. márcz. 3-án. 349/903. Gr. HL 190. Egyéni czégeknél a czég a tulajdonos személyétől különböző jogi személynek nem tekinthető s az egyéni czég tulajdonosa eMen elrendelt végrehajtás a czég Vagyonára jogosan vezethető. Budapesti tá|bla 1901. június 5-én. 3543/901. Gr. III. 191. A czégtiag mint magánadós ellen elrendelt végrehajtás a társas czég vagyonára a kereskedelmi törvény 95. §-ámak rendelkezése folytán nem foganatosítható. Bpesti „tábla: A kir. járásbíróság végzését helybenhagyja. 1898. szept. 11. 4865/98. Gr. III. 192. A közkereseti társaság ellen elrendelt végrehajtás foganatosítását nem •akadályozza az a körülmény, hogy a társaságba uj tag lépett be és evvel kapcsolatban a czég is megváltozott. B. 1902. jul. 28. 602/902. Gr. HL 193. Ha az üzlet rövid idővel a végrehajtás foganiatositása előtt alakult át társas czéggé, de azután is egyedül a végrehajtást szenvedő vezeti, az utóbbi tekintendő továbbra is az üzleti áruk birlllalój ának. B. 1901. decz. 4. P. 8659/901. Gr. III. 194. Az alapfoglalás a végrehajtást szenvedő tulajdonjogát felülfoglalás esetén valószinüsiti. B. 5885/99. Gr. III. 195. Az 1881 :XL. t.-cz. 48. §-ában emiitett valószinüsitésnek már a foglalási eljárás alkaflmával kell történnie, annálfogva az előterjesztésben hivatkozott további bizonyítékokra való tekintet nélkül .az előterjesztés elutasítandó volt Budapesti tábla 1903. szept. 16. 8219. P. 1903. Gr. III. 196. Az iparigazolvány és italmérési engedély nem vehető figyelembe a végrehajtást szenvedő birlaOiásával szemben. B. 4503. P. 902. 1902. jun. 11. Gr. III. 197. A házmesternek a foglalás alkalmával tett az a nyilatkozata, hogy a lalkást, amelyben a végrehajtást szenvedő találtatott, más bérli, alkalmas arra, hogy a lakásban taláilt ingók birlalójául a bérlő tekintessék s nem a végrehajtást szenvedett s ezzel szemben a foglaltatónlak kell a végrehajtást szenvedő tulajdonjogát a foganatosítás alkalmával valószinüsiteni. B. 1900. decz. 12. 6973/900. Gr. III. 198. Harmadik személy birlalásában levőnek véleOimezendő ingóikra vezetett végrehajtás osak az illető ellenzése esetében semmisithető meg. M. 1907. I. 30. 297. Gl. XIV. 1233. A fennforgó esetben, midőn a kiküldött végrehajtást szenvedőt lakásán nem találta, ama körülményből, hogy a házmester utasítása