Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

464 A m. kir. közigazgatási bíróság joggyakorlata csen. 16. K. sz. 1899 február 21. Gr. V. 378. Gl. X. 322. A községek saját állami adójukat községi pótadóval nem róhatják meg. 442. K. sz. 1897 július 21. Gr. V. 378. Gl. X. 335. Tévesen befizetett vagy jogellene­sen beszedett községi pótadó visz­szakövetelése tekintetében a felek igénye az adó lefizetésének napjá­tól számítandó 3 év alatt évül el. 341. K. sz, 1897. július 21. Gr. V. 378. Gl. X. 321. Ha községi pótadónak fizetésköte­les féllel szemben 5 éven belül történt szorgalmazása vagy biz­tosítása adatokkal igazolva nin­csen, a fél által teljesített részlet­fizetés önkéntesnek minősítendő s mint ilyen a be nem fizetett ösz­szegre nézve az elévülést meg nem szakítja. 2019. K. sz. 1898 decz. 21. Gr. V. 379. Gl. X. 321. A községnek nincs joga a községben nem lakó birtokosokat „idegenek földjének összeírási dija" czimén külön községi adóval megterhelni. 2098. K. sz. 1899 nov.. 21. Gr. V. 379. a) A kataszteri térképek és a telek­könyvi betétmásolások beszerzésé­nek költségei a község minden egyes tagját egyenlően érdeklő közigazgatási költségek minőségé­vel birnak s mint ilyenek a köz­ségi törvény 130. §-ának 2. bekez­désében felsorolt valamennyi ál­lami adó után kivetendő községi pótadóval fedezendők. b) Ama költségek ellenben, melyek a telekkönyvi betétek szerkeszté­séről alkotott 1886: XXIX. t.-cz. 72. §-a és ezzel kapcsolatban ki­adott miniszteri rendeletek értel­mében a községre rótt szolgálta­tások folytán merültek fel, kizá­rólag az érdekelt föld- és házbir­tokosok terhére esnek s igy a föld­és házadó alapján kivetendő köz­ségi pótadó utján kizárólag az ér­dekelt föld- ea. házbirtokosok ál­tal fedezendők, mig az a nézet, hogy a kérdéses betétszerkesztési költségek nem az állami adók, hanem a telekkönyvezett parczel­lák után és arányában vetendők ki, minden törvényes alapot nél­külöz. 50. K. sz. 1900 június 5. Gr. V. 379. Gl. 337. A kataszteri birtokivek kiigazítása iránti eljárás során az átalakítás által nem érintett területeknek a régi adótelekkönyvekből az uj adótelekkönyvekbe való átvezeté­seért hold- és földrészletenkint járó ügyvezetői dijat az átveze­tett területek tulajdonosai tartoz­nak fizetni. 937. K. sz. 1900 máj. 16. Gr. V. 380. Gl. X. 337. Telekkönyvi betétszerkesztési költség különleges és a rendes közigaz­gatási költségek közé nem soroz­ható oly terhet képez, mely az egyezségileg megváltott községi pótadó fogalma alá nem vonható. 1104. K. sz. 1898. június 14. Gr. V. 381. A Budapest székesfővárosi köztisz­tasági költségekre vonatkozó ügyek a közigazgatási bíróság hatás­körébe nem tartoznak. 894. K. sz. 1899 április 4. Gl. V. 381. Községi pótadó és iparkamarai ille­ték visszatérítése esetében kamat­térítésnek csupán akkor volna helye, ha kamat fizetését törvény vagy törvényerejű szabály kifeje­zetten rendelné. 4G52. K. sz. 1904 április 6. Gr. V. 381. Az ideiglenes pótadómentesség egy­magában a némely közérdekű in­tézmények létesítése és fentartása szempontjából a szabályrendeletek, illetőleg engedélyokmányok értel­mében egyesektől követelhető já­rulékok és dijak mint nem pótadó természetű köztartozás megfizetése alól nem mentesíthet. 1711. K. sz. 1900 október 2. Gr. V. 381. Gl. X. 333. Időleges községi adómentesség egy­magában nem mentésit a rende­zett tanácsú városi tüzrendészeti szabályrendelet alapján követelt tűzoltói járulék megfizetésének kö­telezettsége alól. 2658. K. sz. 1899 nov. 15. Gr. V. 382. Törvényhatósági joggal biró városok házi adója az ugyanazon évi ál­lami egyenes adó arányában ve-

Next

/
Thumbnails
Contents