Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A m. kir. közigazgatási bíróság joggyakorlata 459 Ha a község valamely önálló pusztai birtokra csupán az állami adó fele arányában vetette ki a községi adót, ezen eljárása ellenében egy későbbi s az előző évekre egyáltalán nem vonatkozó felsőbb határozat alapján a saját maga által kivetett községi adót felébb emelni nincs jogosítva. 2539. K. sz. 1901. november 20. Gr. V. 361. Gl. X. 333. Törvényhatósági joggal felruházott városokhoz közigazgatásilag csatolt pusztákra nem vonatkozik az 1886:XXIL t.-cz. 130. §-ában körülirt azon kedvezmény, hogy a közigazgatási költségek kivetésének alapjául egyenes adóiknak osak fele része vétethetik. 1131. K. sz. 1893. január 30. Gr. V. 361. 1. Törvényhatósági joggal biró városok házi adójának kivetésénél a községi törvény 130. §-á<nak az 1886 :XXI. t.-cz. 14. §-ától eltérő intézkedései, melyek a községi adóhoz való hozzájárulás 'arányát a 'szükségletek természete szerint különböztetik meg s melyek a községhez tartozó önálló jellegű pusztákat pótadó-kedvezményben részesitik, érvénvnyel nem birnak. 1329. K. sz. 1899. május 17. Gr. V. 362. 1. Gl. r X. 332. Érvényes szabályrendelet alapján az egyes lakások után kirótt utczatisztitási és szemétkihordási járulék községi pótadó természetével nem bírván: a lakásuk után kivetett ilyen járulék alól az állami tisztviselők sem mentesek. 3120. K. sz. 1900. január 31. Gr. V. 362. Gl. X. 337. Lelkész azon javadalmától, melyet kizárólag az illető egyházközségben viselt lelkészi hivatala után élvez, akkor sem fizet községi pótadót, ha az emiitett javadalom nem a plébánia, ha/nem valamely alap tulajdonát képező földterület jövedelmét képezi. 83. K. sz. 1897. ápr. 27. Gr. V. 363. Az 1886:XXII. t.-cz. 138. §-ában a lelkészeknek biztosított községi pótadómentesség kizárólag az adókivetés helyén viselt lelkészi hivatal után élvezett javadalomra szorítkozik. 546. K. sz 1899. április 4. Gr. V. 363. 1. Gl. X. 324. a) A lelkészek községi pótadómentessége nem a tulajdon kérdésééi, hanem ázom fordul meg, hogy a javadalmat a lelkész az illető egyházközségben viselt lelkészi hivatala után élvezze. b) Az a körülmény, hogy a lelkészi javadalmi ingatlanokra eső állami adók fizetését az egyház magára vállalta, a lelkészi javadalmi ingatlanok községi pótadó-mentességet meg nem szünteti. 967. K. sz. 1898. július 5. Gr. V. 363. Királyi közjegyzők községi pótadómentességet nem igényelhetnek. 2519. K. sz. 1899. október 11. Gr. V. 363. Gl. X. 331. Felekezeti gimnáziumhoz az intézetnek adott állami segély alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kinevezett tanár állami tisztviselőnek nem tekintendő s ennélfogva a felekezettől húzott tanári javadalmazása után fizetett állami adó arányában községi pótadó fizetésére köteles. 678. K. sz. Gr. V. 364. 1. Gl. X. 329. Budapesten a tanárok és tanítók hivatalaik után járó fizetéseiktől, illetőleg: nyugdijakról az 1872: XXXVI. t.-cz. 104. §-a alapján csak az esetbein mentesek a székesfővárosi községi adó alól, ha állami vagy törvényhatósági tanárok vagy tanítók. 3. K. számú döntvény. Gr. I. 665. Gr. V. 364. Rendezett tanácsú városok jegyzői községi pótadómentességre igényt nem tarthatnak. 1339. K sz. 1903. decz. 23. Gr. V. 364. 1. Gl. X. 324. A m. kir. államvasutak alkalmazottai sem köztisztviselőknek, sem állami tisztviselőknek, altiszteknek vagy szolgáknak nem lévén tekinthetők: az 1893 :IV. t.-cz. 15. §-ában biztosított adómentesség reájuk nem vonatkozik. 120. K. sz. 1898. febr. 1. , Gr. V. 364. Gl. X. 330. Allamvasuti alkalmazottak állami tisztviselőknek nem tekinthetők s