Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)
A m. kir. közigazgatási így községi adómentességre igé- j in-yoik nincsen. 1240. K. Bz. 1899 nov. 15. Gr. V. 365. A szerződéses postamesterek állama tisztviselőknek nem tekinthetők: községi pótadómentességre igényt nem tarthatnak. 1436. K. sz. 1900. , július 3. Gr. V. 366. Gl. X. 331. Állami özvegyi ellátást élvezőt a községi pótadó és az útadó alól való adómentesség nem illet meg. 1346. K. sz. 1897. decz. 30. Gr. V. 366. Gl. X. 329. A néptanítóknak törvényben biztosított községi adómentesség a tanitóképezdék tanférfiaira ki nem terjed. 462. K. sz. 1903. április 1. Gr. V. 366. Gl. X. 325. A fennálló gyakorlat értelmében azon felekezeti néptanítók, akik egyszersmind kántorok is, kántori javadalmuk után osak azon esetben terhelhetők községi pótadóval, ha megkülönböztethető az, hogy az összjavadalomból mennyi esik a kántori és mennyi a tanítói fizetésre, ellenkező esetben pedig a kántortanítók össz javadalmazása községi pótadóval nem terhelhető. 222. K. sz 1903. október 6. Gr. V. 367. Gl. X. 329. Néptanítók által tanítói minőségükben bírt földek után sem a tanító, sem a telekkönyvi tulp-'donos iskolafenntartó testület községi pótadóval meg nem róható. 778. K. sz. 1900. április 25. Gr. V. 367. Néptanítók nemcsak fizetésüktől, illetőleg nyugdijuktól, hanern azon fizetés jellegével biró egyéb járandóságaiktól, például tanítói földektől, sem tartoznak községi pótadót fizetni, melyeket tanítói minőségükben javadalmuk kiegészítéséül élveznek. 2111. K. sz. 1899. szeptember 13. Gr. V. 367. Gl. X. 325. Szeretetházi nyilvános elemi iskolai okleveles tanító néptanítónak lévén tekintendő, a néptanítókat megillető községi adómentességre igénynyel mem bír. 2753. K. sz. 1898. deczember 28. Gr. V. 367. Gl. X. 328. biróság joggyakorlata Az 1886:XXII. t.-cz. 138. §-ában adott mentesség nem értelmezhető másképp, minthogy ez a törvényszakasz nem kizárólag a néptanítóknak, hanem a néptanitónöknek és a népoktatás és népnevelés keretébe tartozó óvónőknek is. megadja a községi adómentességet. 1235. K. sz. 1903 jan. 10. Gr. V. 368. Gl. X. 325. Bírósági végrehajtóknak községi és törvényhatósági pótadók alóli mentességre igényük nincsen. 463. K. sz. 1897. szeptember 21. Gr. V. 368. Gl. X. 329. A cselédeknek törvénybiztositotta utadómentességéből azoknak a többi községi pótadók alól leendő felmentésére jogérvényes következtetést vonni nem lehet. 169. K. sz. 1901. márcz. 12. Gr. V. 369. Gl. X. 332. Ha valamely kántor kántori teendőin kivül mellékesen kötelességszerüleg az éneket is tanítja, ezen mellékfoglalkozás neki a hivatásszerű néptanítói minőséget meg nem adja, s ez alapon kántori fizetésére nézve a községi pótadó alóli mentességre igényt, nem tarthat. 642. K. sz. 1899 márczius 14. Gr. V. 369. Gl. X. 324. Az időleges állami Lázadómentességben részesülő háztulajdonos e czimen nem igényelhet egyéb oly köz- vagy községi terhektől való mentességet, melyeket a háztulajdonos épülete után törvény szerint viselni tartozik. 296. K. sz. 1898 márczius 2. Gr. V. 369. Gl. X. 324. Vállalati alkalmazottaknak azon állami adója arányában, melyet illetményeik és jutalékaik után az 1875: XXIX. t.-cz. értelmében a vállalat fizet be az állampénztárba, az 1886: XXII. t.-cz. 130. szakasza alapján kivetett községi pótadó magától az illető vállalattól jogosan követelhető. 654. K. sz. 1898 április 13. Gr. V. 369. Gl. X. 323. Igaz ugyan, hogy a székesfővárosi átiratási és engedelmi díj a kincs-