Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A m. kir. közigazgatási van hivatva gyakorolni, a községi irnok választása pedig a községi választó közönség jogkörébe tartozik. 2002. K. sz. 1899. aug. 16. Gr. V. 348. Ha a segédjegyzöi választás nem a közjegyzőség székhelyén ment végbe, a választás megsemmisítendő. 2006. K. sz. 1901. október 8. Gr. V. 349. Gl. X. 316. .Az 1886: XXII. t.-cz. 58. szakaszának rendelkezése á körorvost és a körgyáimot a községek képviselőtestületeinek közgyűléseiben üléssel és szavaZiattal ruházza fel, s ezen jogokat a kör minden egyes községében gyakorolhatják is, de midőn a körhöz tartozó községek képviselőtestületei a 83. §. értelmében egységes testületté alakulva közös czélra együttes közgyűlést tartanak, a körgyámot és a körorvost mint közös szerveket csak egy szavazat illeti meg. 3659. K. sz.' 1903. márcz. 24. Gr. V. 349. Gl. X. 314. Az 1899 :XXV. t.-cz. 3. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy községi alkalmazott részére italmérési engedély nem adható, az következik, hogy amennyiben a községi alkalmazott állásáról le nem mond, ezt az állását csak ugy viselheti, ha a nyert italmérési engedélyt visszaadja. 2847. K. sz. 1903. november 3. Gr. V. 349. Gl. X. 301. Az 1886 :XXII. t.-cz. 75. §-ának az •a rendelkezése, hogy „nem, választható községi elöljáróvá: megyei tisztviselő", helyesen csak 'akként értelmezhető, hogy a törvényhatósági tisztviselői állás kizárási ok az elöljáróvá választhatásra. 2890. K. sz. 1902. október 29. Gr. V. 349. 1. Gl. X. 300. A községi törvénybiró (másodbiró) a községi képviselőtestületi közgyűlésen szavazati jogot csupán akkor gyakorolhat, a midőn a törvény által szavazati joggal felruházott bírót helyettesíti s annak szavazati jogát gyakorolja. 296. K. sz. 1897. jul. 7. Gr. V. 349. Gl. X. 313. Községi állatorvos és rendőrfelügyelő birösag joggyakorlata 455 a képviselőtestületi közgyűlésben szavazati joggal nem bírnak. 301. K. sz. 1897. október 6. Gr. V. 350. Ha mészáros- és szatócsüzlettel bíró egyén választatik meg községi bírónak, és ezekkel az üzletekkel foirói tisztsége tartamára feflhagyni nem hajlandó, a választás megsemmisítendő. 1238. K. sz. 1902. jul. 8. Gr. V. 350. Gl. X. 300. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy körközgyámi és a községi birói állások egy személyben egyesülhetnek-e vagy sem? — a közigazgatási bíróság hatásköréibe nem tartozik. 252. K. sz. 1898. febr. 16. Gr. 350. Gl. X. 301. a) Községi alkalmazottak választása felebbezése hiányában felülvizsgálat tárgyát nem képezheti, h) ÍKözségi tisztujitásnál a képviselőtestületben szavazattal biró községi eilőljárósági tagok helyett a folyamatban levő tisztújítás alkalmával már megválasztott, de hivatalukat még el nem foglalt s egyébként képviselői megbízással nem biró uj elöljárók a szavazásban részt nem vehetnek, c) Községi bíró és községi jegyző egymással a rokonság és a sógorság első fokában akkor sem leíhetnek, ha valamely községiben több községi jegyző is van alkalmazva, d) Abból1 a körülményből, 'hogy a pénztárnokot a törvény csak egyes számban említi, még nem következik az, 'hogy a pénztárnoki hivatali ügykÖT megosztása esetéten is csak az egyik pénztárnok tarthat igényt az előljárósági tagságra. 3098. K. sz. 1899. decz. 9. Gr. V. 350. Gl. X. 317. a) A czég'vezető mint ilyen, csupán a kereskedelmi törvényben reá ruházott teendőkre lévé fel jogosítva, törvényes külön meghatalmazás nélkül a czéget vagy közkereseti társaságot illető politikai jogokat nem gyakorolhatja, b) Ha községi képviselőtestületi tagsági joggal biró jogi személy megbízottat nem jelent be, ezért képviselőtestületi tagságáról lemondottnak nem tekinthető s helyette póttag be nem