Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A m. kir. közigazgatási biróság joggyakorlata hivhat. 630. K sz. 1897. október 6. Gr. V. -350. Gl. X. 314. Azon körülmény, hogy egyes akár legtöbb adót fizető, akár választott képviselőtestületi tag jogosultsága a felebbviteli hatóság által még végérvényesen elbirálva nem lett, nem eredményezheti azt, hogy a képviselőtestület nem működhetnék s a törvényben reá ruházott kötelességét, pl. a választásokat nem teljesíthetné. 2366. K. sz. 1898. november 23. Gr. V. 351. Gl. X. 312. A megürült községi elöljárósági állásoknak helyettesítés utján való betöltése körül felmerülő vitás kérdések elbírálására a közigazgatási biróság hatásköre nem terjed ki. 284. K. sz. 1899. február 8. Gr. V. 351. Az 1896:XXVI. t.-cz. 28. §-a alapján közigazgatási bírósági panasz tárgyává tehető az a kérdés, hogy valamely községi állás ujabb választás utján való betöltésének helye van-e? és kétségtelen, hogy az e tárgyban való panaszjog már érvényesithető a törvényhatósági bizottságnak ama határozata ellen, amelylyel a község képviselőtestületének a választás elrendelése iránt hozott határozata ellen emelt felebbezés felett döntött. A segédés kezelőszemélyzet tagjai, ellenr kező jogszabály nem létében életfogytiglan választatnak. 3993. K. sz. 1903. november 24. Gr. V. 351. Gl. 317. a) Rendezett tanácsú városokban, a tisztujitószék elnöke az alispán, vagy akadályoztatása esetében a törvényhatóság által e végből kiküldött helyettes lévén, sem a tiszti főügyész, sem az alispánraiak az 1886'. évi XXI. t.-cz. 69. §-ában kijelölt állandó helyettese: a főjegyző nem elnökölhet törvényhatósági külön meghatalmazás hiányában a tisztuj ítészeken, a^ főjegyzőt illetőleg, kivévén természetesen azt az esetet, midőn az alispáni állás rövidebb vagy hosszabb időn át betöltve nincs s a főjegyző ezen az időn át állandó alispáni helyettes, b) A tisztujitószék elnöke annak elbírálására, ho-y a kir. járásbiró a városi kijelölő választmány tagjává való megválasztását elfogadhatja-e vagy sem? hivatva nincs, minélfogva kir. járásbírónak a kijelölő választmány tagjává történt jelölését sem utasíthatja vissza, c) Oly esetekben, midőn valamely tiszti állásra kijelöltek, egynek kivételével, a választási eljárás, illetve szavazás megkezdése előtt, visszalépnek, ujabb kijelölésnek van helye, d) Szabálytalan >az oly kijelölés, midőn egy egyén valamely tiszti állásra történt kijelölésétől visszalép, mindazonáltal a később betöltendő ugyanily állásokra, a nélkül, hoerv ezekre visszalépése után jelentkezett volna, ismét jelöltetik. 859. K. sz. 1897. szeptember 7. Gr. V. 352. Gl. X. 304. Nem létezik oly törvény vagy jogszabály, mely a városi ügyész és a városi árvaszéki ülnök között fennálló közeli rokonságot a megválaszthatás. vagy az együttes hivatalos ténykedés tiltó akadályául jelölné meg. 429. K. sz. 1903. nov. 17. Gr. V. 353. Az 1886:XXII. t.-cz. 165. §-ában megjelölt városokban a cselekvő és szenvedő választási jog meghatározásánál az 1886 :XXI. t.-cz. 23. és 31. §§-ai lévén mérvadók, amnak, aki a város területén legalább két év óta nem bír, vagy ugyanannyi idő óta ott nem lakik és adót nem fizet, választhatósági képessége nincsen. 2901. K. sz. 1900. január 24. Gr. V. 353. Rendezett tanácsú városi és községi árvaszék ülnökének nem kell jogtudományi államvizsgával bírni, hanem az egyszerű jogvégzettség is elegendő. 4434. K. 1899. szept. 13. Gr. V. 354. Gl. 301. 1. A körorvosok részére törvényszerűen megállapított hozzájárulási hányadok beszolgáltatására a körorvosi körzet községei abban az esetben nem kötelezhetők, ha a körzetben