Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

454 A m. kir. közigazgatási biróság joggyakorlata ellátására csak annyiban tekinthető jogosítottnak, amennyiben a szükség és a közigazgatás zavartalan menetének biztosítása ezt indokolttá teszi; ez a jogosultság azonban semmiképp sem terjeszthető ki odáig, hogy az életfogytig való érvénynyel biró jegyzőválasztás a törvényes jogosultságot már nélkülöző képviselőtestület által eszközöltessék. 173. K. sz. 1903. február 4. Gr. V. 345. 1. Gl. X. 312. Bizalmi férfiak csupán azoknál a községi választásoknál jelölendők ki, amelyeket a községi választó közönség eszközöl, ellenben ha a képviselőtestület választ, bizalmi férfiak kirendelése nem szükséges. 2529. K. sz. 1903. november 4. Gr. V. 345. Községi elől járóvá oly egyén, aki 24-ik életévét még be nem töltötte, akkor sem választható meg, ha az illető nagykorusittatott is. 1300. K. sz. 1900. jun. 20. Gr. V. 345. Községi elöljáróvá nem választható az, aki akár legtöbb adót fizető, akár választott képviselő a törvény értelmében nem lehet. 506. K. sz. 1902. ápr. 16. Gr. V. 346. Gl. X. 299. I. Az a körülmény, hogy valaki a községi választók névjegyzékébe felvéve nincsen, az illetőt községi képviselővé való megválaszthatóságától meg nem fosztja. II. Községi képviselőtestületi tagok választásánál a törvény megengedi ugyan, hogy a főszolgabiró ós a szolgabiró akadályoztatása esetén az alispán a választás vezetésére külön helyettest rendeljen ki, azonban ez a helyettesítés, a törvény kifejezett rendelkezése szerint, csupán a választás vezetésére vonatkozik és igy nem ad jogot arra, hogy a választás . vezetésére kirendelt helyettes tűzze ki a választás napját, amelyet a törvény 45. §-a értelmében — az e részben való helyettesítés megengedése nélkül — a főszolgabiró tartozik kitűzni. A nem az zött választás megsemmisítendő. 2864. K. sz. 1903. november 3. Gr. V. 347. Gl. X. 293. Országos érvényű jegyzői képességi bizonyitványrayal nem biró egyének idegen törvényhatóság területén megüresedett jegyzői állásra, történt megválasztása akkor sem emelhető érvényre, ha az illető utólag a vármegyei szabályrendeletekből leteendő képesítési vizsgára köteleztetik is. 882. K. sz. 1898. május 11. Gr. V< 347. a) Községi jegyzővé a községi pénztárnokkal elsőfokú sógorsági viszonyban álló egyén akkor sem választható meg, ha nővére, kinek házassága által a községi pénztárnokkal a sógorsági viszony létesült, már, elhalt. b) Az állásánál fogva a képviselőtestületben szavazattal biró községi elöljáróvá megválasztott községi képviselő helyett behívott póttag előde jogán ennek tagsági megbízatása, illetőleg a tagsági választási időszak lejártáig marad községi képviselő és a póttaggal már betöltött községi képviselői állást a községi elöljáróvá megválasztott előd akkor sem foglalhatja el újból, ha szavazati joggal Összekötött elöljárói állásáról időközben le is mondana, s ennélfogva a képviselőtestületben szavazati joggal már nem is binna. 66. K. sz. 1897. ápr. 13. Gr. V. 347. a) Hivatalától elmozdított körjegyző ugyanazon körjegyzőségben segédjegyzővé megválasztható. b) Községi jegyzői minősítés a segédjegyzőtől nem kívánható meg. c) A községi segéd jegyző a községi segédszemélyzet közé tartozik. 2709. K. sz. 1899. január 13. Gr. V. 348. A törvény által a községi jegyzőkre nézve előirt képesítés a segéd jegyzőkre nem terjed ki. 557. K. sz. 1897. július 14. Gr. V. 348. A községi irnoki állásra a kijelölési jogot a községi képviselőtestület