Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Birói fegyelmi jog 435 vénykezési rendtartás vonatkozó szabályaival nyer kiegészítést és minthogy az elöl idézett t.-cz. 55. és 56. §-aival a tárgyalások megtartásának módja is a bűnvádi eljárástól lényeges eltérésekkel szabályoztatik, ennélfogva a fegyelmi törvénybe fel nem vett illetőségi összeütközés esetében a törvénykezési rendtartásnak 50. §-át módositó 1881 :LIX. t.-cz. 7. §-ának az az általános rendelkezése irányadó. A fenforgó fegyelmi ügyben pedig azért volt a nagyszebeni kir. törvényszék mint elsőfokú fegyelmi biróság illetékessége kimondandó, mert nevezett szakértők szorosan véve egyik biróság kötelékébe sem tartozván, lakhelyük pedig a kérdés eldöntésére befolyással nem bírván, semmi oly körülmény nem forog fenn, amely az elkövetési hely általános elfogadott illetékességétől való eltérést indokolhatná. 1896. jul. 27. 300. Gr. X. 264. B) Az eljárás megindítása. Ha panaszló fegyelmi eljárás elrendelése iránti kérvényével csak alaki okokból utasittatik el, ezáltal nincs gátolva abban, hogy ujabb, kijavított és okadatolt kérvényt adhasson be- 1877. jul. 25. 309. sz. Gl. X. 264. Habár a fegyelmi panasznak beadhat ása ügyvédi képviselethez kötve nincs, de miután esetleg koholt panaszok beadásának meghiúsítása tekintetéből a magánpanaszosként fellépő személyazonosságának igazolása nem mellőzhető: magánfélnek oly panaszára, mely ügyvéd által ellenjegyezve, vagy melyen a panaszos aláirása két tanú által előttemezve nincs, a fegyelmi eljárás megindításának helyt adni nem lehet. 0- 1887. dec. 24. 661. sz. Gl. X. 264. A biró valamely sérelmesnek vélt intézkedése miatt csak az emelhet fegyelmi panaszt, aki az illető eljárásban fél gyanánt érdekelve volt. Ennélfogva a fél ügyvédje, mint perben nem álló egyén, még akkor sem léphet fel magánvádló gyanánt, ha a közvetlenül érdekelt peres fél a per tárgyát tevő követelés egy részét az ügyvédnek jutalomdíj fejében odaajánlotta. 0. 1888. szept. 15. 404. és 405/88. sz. Gl. X. 264. Ha a bűnvádi eljárás anegszüntettetett, a panaszlott nyilatkozattételre hívandó fel, mert ily esetben, a 61. §• utolsó bekezdése értelmében, a fegyelmi biróság a közvádlónak meghallgatása után, a 39. §. értelmében határoz a fegyelmi eljárás megindítása vagy mellőzése iránt. Bpesti T. 777/89. sz. Gl. X. 264. Fegyelmi feljelentést mindenki tehet, de csak érdekelt magánfél tarthatja fenn a panaszt. C. 1890febr. 1. 3. sz. Gl. X. 265. Külön ügyvédi megbízás a panasz beadásához nem szükséges, csakis a magánfél egyéb, az 1871: VIIIt.-cz. 59. §-álban részletezett jogainak érvényesítéséhez. G. 1894. jan. 20. 582/93. sz. Gl. X. 265. Az 1871: VIII. t.-cz. 59. §-a nem magyarázható akként, hogy ha valamely ügyvéd valamely bíró ellen egy peres ügyben tett és sérelmesnek vélt intézkedése miatt fegyelmi panaszt emelt, a feljelentő ügyvédnek képviseltje utólagosan a fegyelmi eljárásba panaszosként szintén beavatlkozhassék. C. 1888. szept. 15. 404. sz. Gl. X. 265. A kir. adófelügyelő a kir. kincstár • képviseletében, fegyelmi ügyben, törvényszerű magánpanaszló félnek nem léphet fel. Bpesti T. 1887. okt. 1. 920. sz. Gl. X. 265. C) A Icir. ügyész a fegyelmi eljárásban. 1. Ha a közvádló a fegyelmi vádat elejti, a magánpanaszos pedig a végtárgyaláson meg nem jelenik, ez esetben nem lévén vádindit28*