Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

436 Birói fegyelmi jog vány, vádhatározat sem hozható. 2. A vádinditvány hiányát onagán- panaszosnak az elsőfokú fegyelmi biróság határozata elleni felebbezése nem pótolhatja. 0. 1881. nov. 25. 406. sz. ül. X. 265. I3iró, birósági hivatalnok vagy közjegyző elleni fegyelmi ügyben a vádelvnél fogva, a kir. ügyész ab-ban az esetben is felhívandó indítványtételre panaszlott nyilatkozatának beadása után, ha a biróság e nyilatkozatot ügyészi indtvány ellenére kívánta is be és ha az ügyész már a nyilatkozatadás előtt indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését. Curia 1893. olkt. 28. 413. sz. Gl. X. 265. Azon körülmény, hogy a fegyelmi vizsgálat keresztülvitele után az ügyész a vádat visszavonja, illetve attól eláll és vádlottnak felmentését indítványozza, nem akadályozhatja, a fegyelmi bíróságot abban, hogy a vétkesség kérdésében a bizonyítékok alapján a törvény értelmében függetlenül határozhasson. C. 1873. febr. 22. 11. sz. Gl. X. 265. Azon körülmény, hogy a kozvádló a hivatalból leendő, nyugdíjazás iránt tett indítványát a végtárgyalás alkalmával visszavonta, nem akadályozhatja a fegyelmi bíróságot abban, hogy érdemleges határozatot hozzon. 0. 1875. decz. 24. 207. sz. Gl. X. 265. . A fegyelmi eljárás és vizsgálatnak az 1871: VIII. t.-cz. 39. §-nak intézkedése szerint el- vagy el nem rendelése kérdésében a magánpanaszló az 59. §. szerint kifejezetten csak a felebbvitelt illetőleg lép a közvádló jogaiba. Curia 1878. márcz. 15. 177. sz. Gl. X. 266. A fegyelmi eljárás meginditását kérő magánfél — az eljárás folyamán csak annyiban lép a közvádló jogaiba, amennyiben ez az 1871: VIII. t.-cz. 39., 43. és 54. §§-aiban megengedett felebbvitéllel nem élne, — és amennyiben a közvádló az eljárás megszüntetését, vagy panaszlott felmentését indítványozná; — minden más esetben a magánfél felebbezése visszautasítandó. C. 1891. márcz. 9. 86. sz. Gl. X. 266. Az 1871. évi VIII. t.-cz. 39., 43. és 59. §§-nak egybevetett értelme szerint, ha a közvádló a fegyelmi biróság valamely határozata ellen felebbezéssel élt, a magánfélnek nincs joga felebbezni. 0. 1894. szept. 15. 371. sz. Gl. X. 266. A vádhatározat folytán megtartott végtárgyalás alkalmával pótvizsgálatnak megejtése ürtftatkozván szükségesnek, a teljesített pótvizsgálat alapján nincs helye ujabb vádhatározat hozatalának. O. 1884. június 14. 233. sz. Gl. X. 266. 1. Ha valamely fegyelmi ügyben csak előleges intézkedés megtétele - forog szóban, a perrendtartásban előirt kifüggesztés mellőzhető. 2. Az 1871: VIII. t.-cz. 39. §-a azon rendelkezésének, hogy vádlott irányában a vizsgálat csakis vádlott meghallgatása mellett rendelhető el: nem tulajdonitható azon értelem, mintha a kir. főügyész indítványa folytán vádlottat nyilatkozatának beadására felhívó határozatban egyúttal a fegyelmi vizsgálat is elrendelhető leínne. 0. 1872. szept. 16. 6442. Gl. X. 266. Magánúton szerzett értesülésekre vádhatározatokat alapítani nem lehet. C. 1884. június 27. 288. Gl. X. 266. D) Ügyvédi képviselet. Magánpanaszló által a vizsgálat során beadott kérvények és felebbezések ügyvédi ellenjegyzés hiánya miatt vissza nem utasíthatók. 0. 1877 szept. 28. 369. sz. Gl. X. 266. Hivatalból visszautasítandó az oly felebbezés, melyet a felebbezésre különben jogosított fél ügyvédi ellen-jegyzés nélkül ad be. C. 1883 június 2. 98. sz. és 1884 november 15. 394. sz. Gl. X. 267. A kir. kincstár érdekeinek bíróságok előtti képviseletére a kincstári ügyészség, vagyis a jelenlegi