Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási eljárás 39—41. §§. 37 tást szenvedőnek a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható ítélet alapján törvényszerű joga nyílott a megítélt tökét végrehajtás utján behajtani, törvényes joga gyakorlatából pedig jogsérelem senkire sem háramolhat, annálfogva ö a végrehajtáskéréssel és annak foganatosításával felmerült költségeknek végrehajtató részére leendő visszatérítésére nem kötelezhető. B. 1890. jun. 26. 4290. — Azonos: Kolozsvári T. 1897. máj. 26. 707. sz. 01. VII. 334/a. A visszvégrehajtás kiterjed mindarra, ami az alapperbeli végrehajtásnak tárgya volt; tehát az alapperben fölmerült költségekre is, habár az újított perben hozott ítélettel ezeknek megfizetésére az ujitott alpereseket kifejezetten nem kötelezték i?. B. 1890. márcz. 19. 11.054. GI. VII. 335. A Curia 21. t. ü. határozatán 1. a 19. §-nál. 39. §. Az elsőbiróság az előterjesztést elutasította, mert az a körülmény, hogy az előterjesztő a kielégítési végrehajtás alapjául szolgáló két egybehangzó ítélet ellen jogorvoslattal élt, az árverés kitűzését és megtartását nem akadályozza. B. 1902. április 30. 20.618/902. sz. Gr. III. 169. A .végrehajtási cselekmény jogerőre emelkedvén, az a körülmény, hogy a végrehajtást szenvedő a végrehajtás elrendelésének alapjául szolgáló másodbirósági ítélet ellen felebbezéssel élt, a lefoglalt követelés utalványozásának útjában nem áll. Budapesti tábla 1901. november 20. 8695/901. sz. Gr. Hl. 170. 40. §. Az 1893: XVIII. t.-cz. id. rendelkezései az 1881: LX. t.-cz. 40. §-át hatályon kivül nem helyezték s ott, ahol visszvégrehajtásnak van helye, az első- vagy másodfokú bírósági ítélet előzetes végrehajthatóságát kimondani nem is szabad; s visszvégrehajtás kizárólag csakis jogerős itéVt alapján rendelhető el. M. 1906. szent. 19. 3035. sz. Gl. XIII. 1059. Ha a megtámadási perben a foganatosított kielégítési végrehajtás, melynek folytán a hitelező kielégítést is nyert, a csődtömeg és illetőleg a csődhitelezők irányában hatálytalannak mondatik ki, az 1881. évi LX. t.-cz. 40. §-a b) pontja joghasonlatosságánál fogva visszvégrehajtásnak és a hatálytalanságot megállapító két egybehangzó ítélet alapján, ha további felebbezés adatott be, a megítélt perköltségre nézve kielégítési végrehajtásnak van helye. 6. határozat, I. kötet, 254. 1. Gr.' III. 171. Gl. VII. 334. A visszvégrehajtás mindarra kiterjed, amire a végrehajtás foganatosíttatott. Ko. 1898. iun. 8. 1758. sz. Gr. III. 172. A postai feladó-vevény, minthogy önmagában véve nem igazolja, hogy a lefizetett összeg- tényleg a marasztalás tárgya fejében fizettetett, oly közokiratnak nem tekinthető, melynek alapján visszvégrehajtásnak van helye. Ez okból a kir. járásbíróság a visszvégrehajtás iránti kérvényt elutasította. B. 1903. ápr. 30. 3268/903. sz. Gr. III. 173. Maga \az a körülmény, hogy az osztrák bíróságok a magyar bíróság által az 1881: LX. t.-cz. 40. §-a alapján elrendelt visszvégrehajtást nem foganatosítják, a visszvégrehajtási igényt veszélyezteti. Bpesti tábla 1905. iun. 14. 5485/19Ó5. sz. Gl. XLT. 1564. 41. §. A marasztalási összeg bírói letétbe helyezése. 1889. decz. 27. 9248. Gl. VII. 337. Habár az 1881: LX. t.-cz. 41. §-a ötödik bekezdése értelmében a marasztalt fél a fizetést a végrehajtás foganatosítása végett megkeresett bíróság közbenjötte mellett is teljesítheti s e czélból a marasztalási összeget az azon szakasz harmadik bekezdésében emiitett esetben a bíróságnál leteheti, jelen esetben