Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

432 Birói fegyelmi jog az iratoknak ia tsz. elnökével való közlése egyidejűen elrendelendő volt. 0. 1904. naárcz. 12. 155. Gl. X. 258. Os'aládi köriben történt sértés vagy 'botrányos magaviselet alapján a fe­gyelmi eljárás megindításának nincs helye. C. 1884. január 19. 40. sz. Gl. X. 258. A hazaírd kártyajáték az 1871 :VHI. t.-cz. 20. §-ának b) pontja alá eső fegyelmi vétséget képez. C. 1896. akt. 3. 379. sz. Gl. X. 258. Azon eljárás, ho"-v a vádlott, a közte és főnöke között keletkezett, vala­mint a járásbíróságnál létező és a nagy közönség elé nem tartozó vi­szályokat íbirlapi uton a nyilvá­nosság elé vitte és ezáltal a hiva­tali függőség köteles tekinteteit és a biróság tekintélyét csorbította: a 'borányos magaviselet tényálladé­kát ál lapítja meg. C. 1889. május 25. 172. sz. Gl. X. 258. C) Egyét fegyelmi vétségek. Fegyelmi vétséget képez, ha a biró­a hivatalszolgával üzérkedési czél­ból érintkezik. C. 1878. jul. 12. 375. sz. Gl. X. 259. 1. Nem képez fegyelmi vétséget, ha a járásbiró a biróság előtt a tartozó tisztelet megsértésével magát bot­rányosan viselő felet letartóztatja; mert ezen ténye által — ha eljá­rásában semmi bűnös Vagy kárt okozó szándék vagy rosszalearat nem rejlik — csak a birói ügyvi­teli szabályok által nyilvános ülés alkalmával a tanácselnökre ruhá­zott és szükség esetén az egyes bí­rák által is alkalmazásiba vehető jogát gyakorolja. 0. 1874. máj. 15. 38. sz. Gl. X. 259. 1. A hivatalos magyar nyelvnek szán­dékos mellőzése a biró által, fe­gyelmi vétség. C. 1873. jun. 27. 65. sz. Gl. X. 259. Nem képez fegyelmi Vétséget, ha a kir. járásbiró elégséges munkaerő hiánya miatt támadt kényszerhely­zet folytán végrehajtásokra hiv. esküt nem- tett dijnokot küld ki. C. 1878. jan. 18. 42. sz. Gl. X. 259. Nem képez fegyelmi vétséget, ha a biró elintéz oly ügyeket, melyeket vele hitelezői viszonyban álló ügy­véd képvisel. C. 1880. ápril 9. 177. sz. Gl. X. 259. A biró azon cselekménye, hogy egy oly fél ellen, ki neki ügyvédkedése idejéből még ügyvédi dijakkal adósa, kihágási ügyben birói mi­nőségben eljár, fegyelmi vétséget nem képez. ö. 1880. április 30. 207. sz. Gl. X. 259. Xelm képez fegyelmi vétséget, ha a biró oly egyéntől, kinek pere az ö birói elintézése alatt áll, pénzt vesz kölcsön. C. 1883. jun. 15. 275. sz. Gl. X. 259. Ha a biró kimutatja, hogy a bűn­ügyi vizsgálatokra a hivatalos alap­ból előlegeket nem nyerhetett, nem rendelhető el ellene a fegyelmi el­járás azon eljárása miatt, hogy kényszerűségtől az illető felektől előlegeket vett fel. C. 1884. jun. 27. 284. sz. Gl. X. 259. III. Fegyelmi büntetések. A bírósági végrehajtó ellen is alkal­mazható, túlnyomó enyhítő körül­mények fennforgása esetében, a feddés büntetése, habár az 1871. évi LI. t.-cz. 16. §-a végrehajtót csak 100 frtig terjedő birságban mondja fegyelmileg axuarasztalandómak. Bu­dapesti Tábla 1887. szept. 16. 745. sz. Gl. X. 259. 1. A panaszló által fölhívott 1871. évi VIII. t.-cz. 65. §-ának utolsó be­kezdésében foglalt azon rendelke­zés, hogv „a fölfüggesztés megszűn­tével a vádlott fizetésének a 64. §. értelmében visszatartott része neki teljesen megtérítendő", csak azt teszi, hogy a fegyelmi eljárás érin­tetlenül hagyja az illetőnek fizetési igényét, vagyis, hogy a fölfüggesz­tés alatt visszatartott hányadot el nem veszti; azonban nem tartal­maz oly rendelkezést, hogy a kincs­tár a tisztviselő ellen megállapított pénzbüntetés fedezéséül a ki nem szolgáltatott hányadot vissza nem

Next

/
Thumbnails
Contents