Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Birói fegyelmi jog 433 tarthatná. Eb. 1901. máj. 2. 1192. sz. Gl. X. 260. ]. Hivatalvesztésre itélt nyugdíjas nyugdiját végleg ás mindenkorra elveszti. Kb. 2790/98. sz. Gl. X. 260. 1. Öngyilkosság, vagy más önkényü cselekmény, az által, hogy a büntetőügynek legfelsőbb fokú elbírálását megszünteti, az alsófokon kimondott hivatalvesztést, az ellátási igény tekintetében hozzáfűzött törvényes következményétől nem fosztja meg. Kb. 1900. okt. 31. 2193. sz. Gl. X. 260. Ha a biró oly cselekményt követett el, amely hivatalból való elbocsáttatását vonta volna maga után, de a fegyelmi eljárás megindítása előtt elhalt, az 1885 :XI. t.-cz. 5. §-ának . 6. pontja értelmében fegyelmi eljárásnak van helye a czélból, hogy az állami ellátásban való részletezés kizárása kimondas• sék, — mert az 1885 :XI. t.-cz. 5. §-ának 6. pontjában foglalt eseteket az öngyilkosság vagy szökés ki nem meríti, miután a törvény ezen kifejezése: 'bármely más okból", ia természetes kimúlás esetét is magái':an foglalja. C. 1886. jan. 16. 35. sz. Gl. X. 260. A fegyelmi büntetések, az 1871. évi VIII. t.-cz. 24. §-ában meghatározott elévülési időn tul alkalmasak ugyan arra, hogy a büntetlen előéletnek, mint enyhítő körülménynek figyelembevételét kizárják, de súlyosító körülményt nem képeznek. C. 1888. szent. 22. 457. szám. Gl. X. 260. Az 187l:VIII. t.-cz. alapján kiszabott büntetésnek súlyosító körülményt képező jellege sohasem évül el. Bpesti T. 725/87. és 1919/89. sz. Gl. X. 261. 1. A . . . i kir. ítélőtáblának 1899. évi október hó 7-én 150/99. fegy. sz. a. hozott határozatával panaszló ellen a fentemiitett fegyelmi büntetés hatálya alatt ujabb fegyelmi eljárás tétetett folyamatba s ezért habár az előző fegyelmi büntetés időközben erkölcsi hatályát vesztette, panaszló fokozatos előléptetését az 1891 :X VII. t.-cz. 48. §-ára való tekintettel függőben kellett tartani: a m. kir. ígazságiigyiminiszter törvényszerűen járt el, midőn panaszlónak fokozatos előléptetés és magasabb fizetés kiutalványozása iránt előterjesztett kérelmét figyelmen kivül hagyta. Kb. 1900. márez. 6. 417. sz. Gl. X. 261. 1. Az 1891. évi XVH. t.-cz. 48. §. hatálya a járáshirósági Írnokra is kiterjed. A fegyelmi vizsgálat alá vont bírósági alkalmazott csak abban az esetiben tarthat igényt arra, hogy részére a magasabb fizetés attól a naptól utalványoztassék, amelytől kezdve őt az különben is megillette volna, amennyiben a megindított fegyelmi eljárás megszün tettetik, avagy az érdeklett a fegyelmi vád alól felmentetik. Kb. 1898. nov. 5. 1976. sz. Gl. X. 261. IV. Fegyelmi eljárás. A) Hatáskör és illetékesség. Oly esetben, midőn u^anazon fegyelmi panasz összefüggőleg több, különiböző elsőfokú fegyelmi bíróság illetősége alá tartozó egyén fellen emeltetett, az eljárás valamennyi panaszlottra vonatkozólag a magasabb fokú bíróság által teljesítendő. O. 1874. jul. 29. 79. sz. Gl. X. 262. Nem létezik törvény, mely feljogosítaná a fegyelmi bíróságot arra. hogy a fegyelmi vétségen kivül, az ezen vétség által netán okozott kárt is megállanithassa és annak megtérítésére az illetőt marasztalhassa; mert a fegyelmi vétségből származott, kártérítési kereset a polgári, esetleg a büntető útra és az illetékes rendes bíróság hatáskörébe tartozik. C. 1883. április 5. 3306. sz. Gl. X. 262. Személyi összefüggés esetében, a magasabb fokú biró felett fegyelmi joghatósággal biró fegvelmi bíróság hatáskörébe tartozik az alantasabb fokú birák felett is intézTatics-Sándor: Döntvények IV. 28