Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási elj órás 35—37. §§. igy azt a kifogást is érvényesíthesse, hogy a végrehajtási foglalás, mint a törvény rendelkezésébe ütköző, hatálytalan s ennélfogva a végrehajtást szenvedő adósa, ha a foglalás hatály tilanságára való tekintettel a hatálytalanul letiltott követelésre nem a végrehajtatónak, hanem annak teljesit fizetést, aki az anyagi jog szabályai szerint a fizetés felvételére jogosult, az ekként fizetett összegnek a végrehajtató részére való megtérítésére jogosan nem kötelezhető. Bpesti T. 1906. nov. 8 II. J. 120 Gl. XIV. 1231. A jelenlegi egyéni czég nem lévén iazonos a marasztalt czéggel, :a jelenlegi czég tulajdonosának tiltakozása folytán a kiküldött helyesen tagadta meg a végrehajtási foglalásnak a jelenlegi czég ellen kért foganatosítását, . minthogy végrehajtató semmivel sem valószínűsítette azt, hogy az általa foglalás alá venni kivánt ingók az általa évek előtt beperelt s javára elmarasztalt czég, tehát a végrehajtást szenvedőnek tulajdonait képeznék. Bpesti . T. 1907. febr. 20. 1180. Gl. XIV. 1232. A végrehajtási -eljárásban a birói kiküldöttnek eljárása ellen az 1881. évi LX. t.-cz. 35. §-a értelmében benyújtható előterjesztés uev a végrehajtató és a végrehajtást szenvedő, mint az előterjesztés benyújtására jogosultsággal bíró harmadik fél által a sérelmes eljárás foganatosításától számított 8 nap alatt adandó be tekintet nélkül arra, hogy az Illető fél az eljárásról mikor nyer tudomást. Az ezen határidőn tul beadott előterjesztés tehát mint elkésett hivatalból visszautasítandó. Győri T. 30. hat. I. k. 235. 1. Gr. III. 162. Gl. VII. 326. Mikor vizsgálandó felül a kiküldött eljárása? A kiküldött eljárása a jegyzőkönyv beterjesztése után csak annyiban vétetik vizsgálat alá, hogy hivatalból észlelendő semmiségi esét nem forog-e fenn, egyébként azonban az eljáró bíró-. ság a foglalási cselekmény megvizsgálásába csak akkor bocsátkozik, ha a kiküldött eljárása előterjesztéssel támadtitott meg. B y02. jun. 5. P. 3992/902. Gr. III. 163. Előterjesztés folytán szükségessé vált tárgyalás költségei a vesztes fél ellen csak fölszámitás esetere állapithatók meg. B. 1903. szept. 23. 8224/903. Gr. III. 164. Harmadik személynek a foglalás után szerzett állítólagos (igényperben nem érvényesített) tulajdonjoga az árverést meg' nem akaszthatja. B. 1902. ápr. 9. 311. P. 1902. Gr. III. 165. 36. §. Az előterjesztés elmulasztása a Jogosítottat nem fosztja meg attól, hogy a zár alóli felo-dást az erősebb jogot feltételező igényper utján ne követelhesse. Curia 1897. decz. 23. 8743. Gr. III. 166. 37. §. A végrehajtást elrendelő végzés ellen beadott felfolyamodás nem blr halasztó hatálylyal arra nézve, hogy végrehajtató az 1891: LX. t.-cz. 124. §-a szerint megengedett esetben a lefoglalt készpénzkövetelés behajtására fel ne jogosíttassák. Po. 8. hat. I. k. 276. 1. Gr. III. 167. A másodbirósági határozat foganatbavétele tárgyában hozott elsőbírói kiutaló végzés felfolyamodással megtámadható. B. 55.758/86. Gr. III. 168. A végrehajtást rendelő végzés ellen beadott felfolyamodás az 1881. évi LX. t.-cz. 37. §-a értelmében csupán az ott felsorolt. ' esetekre bir felfüggesztő • hatálylyal; azonban a folytatólagos kielégítési végrehajtás elrendelését — na ugyan annak az 1881: LX. t.-cz. 117. §-a értelmében helye van — nem akadályozza. Bpesti T. 1905. szept. 28. 2780/905. Gl. XII. 1563. Tekintve azonban, hogy a végrehaj-