Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

'408 1874: XXXIH. t.-cz. 9. §. debreczeni s kolozsmonostori inté­zetek oklevelei. 0. 1891 évi 210. sz. Gr. V. 283. Gl. X. 145. Gazdasági akadémiát végzett és ab­solutoriumot nyert egyének az orsz. képv. választók névjegyzékébe értelmiség jog czimén felveendők. Belügyminisztérium 1884. 38,967 Gr. V. 283. A gazdatisztek és erdészek segély­és nyugdij-egyesülete által kiál­lított tagsági igazolvány az 1874: XXXIII. t.-czikk 9. §-ában előirt (gazdász) oklevelet nem pótolja. C. 1892. évi 119. sz. Gr. V. 283. Gl. X. 145. Állatorvosi oklevél alapján a válasz­tók névjegyzékébe való felvétel nem igényelhető. C. 1887. évi 75. sz. Gr. V. 283. A magyarországi országgyűlési kép­viselőválasztásnál gyakorolható vá­lasztói jogot az 1874:XXXIII. t.-cz. szabályozván, e törvénv értel­mében csak annak van választói joga és a választói névjegyzékbe való felvételét csak az kérheti, aki kimutatja, hogy a választói jog gyakorolhatására előirt kellékekkel bir; a választói névjegyzékbe való felvétel tehát csak abban az esetben eszközölhető, ha és amennyiben a felvétetni kért egyén a törvény sze­rint megkívánt és a választói jogo­sultságot megalapító feltételek fenforgását kimutatja. Az 1879: L. t.-cz.-nek abból a rendelkezéséből, hogy az állampolgárság a magyar korona országaiban egy és ugyan­az, nem következik az, hogy a hor­vát-szlavonországi illetőségű állam­polgár Fiúméban a magyarországi országgyűlési képviselőválasztásnál a választói jogot más alapon, mint az 1874:XXXIII. t.-cz. alapján gyakorolhatja. Curia 428/904. Gl. XI. 1. Nem lehetett helyt adni a jelen eset­ben a felszólalásnak azért, mert a felszólaló, mint tanár, tényleges al­kalmazásban nincs; már pedig a tanároknak a 9. §. csak a rendsze­res alkalmaztatástól feltételezetten adja meg, jövedelmükre való tekin­tet nélkül, a választói jogot. C. 71/904. Gl. XI. 1. Kereskedelmi hajókapitányi okmány alapján, egyéb jogczim hiányában, választók névjegyzékébe való felvé­tel nem igényelhető, ö. 1887. évi 35. sz. Gr. V. 283. A lelkészek ós segédlelkészek válasz­tói joggal csak ugy birnak, ha va­lamely egyházközségben hivatalo­san rendesen alkalmazva vannak. Zárdában lakó szerzetesek, ha plé­bániát nem kezelnek, egyházköz­ségben alkalmazottakul nem te­kinthetők. C. 1887. évi 11. sz. Gr. V. 289. Gl. 145. Szerzetesek és lelkészek választói jog­gal csak az esetben birnak, ha va­lamely egyházközségben hivatalos alkalmazásban vannak. C. 1891. évi 243. sz. Gr. V. 283. Azon segédlelkész, aki a névjegyzék kiigazításakor még ott nem lakott, az ottani választói névjegyzékbe fel nem vehető. C. 1878. évi 246. sz. Gr. V. 283. Gl. 149. Az 1874:XXXIII. t.-cz. 9. §-a a lel­készeket, illetőleg alkalmazásuk tartamát nem határozza meg, en­nélfogva, ha az előző évben a lel­kész alkalmazva volt, a választók névjegyzékébe felveendő, .mert a törvény csak azt rendeli, hogy a lelkészek, mint ilyenek, valamely egyházközségben hivatalos alkalma­zásban legyenek, de az alkalmazás tartamát nem határozza mes. C. 1886. évi 138. sz. Gr. V. 289. A segédlelkészek választási jogának gyakorlatához megkívántatik, hogy nevezettek ezen minőségben vala­mely egyházközségben hivatalos al­kalmazásban legyenek. C. 1878. évi 1. sz. Gr. V. 284. Hivatalos alkalmazásban levő segéd­lelkész Arálasztói joggal bir, habár adóját nem saját nevére, helvétté plébánosa a törvényes időben le­fizette. C. 1876. évi 15. sz. Gr. V. 284. Az ő Felsége által kegyúri jogon adományozott apátság, ha mint

Next

/
Thumbnails
Contents