Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

1874:iXXXJH. t.-oz. 6. §. 403 lebbező a bemutatott adóköny­veoske és összeirási lajstrom-kivo­nat szerint 1885. évben: 7 frt 50 krajcár házbér- és 11 frt harmad­osztály^ keresetadóval rovatott meg. '-ttízen adók pedig az azok ki­vetési alapjául szolgált jövedel­meknek az 1874: XXXIII. t.-cz. 6. §. b) pontjának hasonszőrű al­kalmazása mellett való összeszá­mitásával 105 frtot meghaladó évi jövedelemnek felelnek meg. C. 1886. évi 289. sz.Gr. V. 276. 1. A választói jogosultság alapjául a harmadosztályú keresetadó az első és másodosztályú kereset-, ugy a jövedelmi pótadóval — miután ezek nem jövedelem, hanem sze­mélyek, illetve utóbbi után fizetett adó után vettetnek ki — nem egye­sithetők. C. 1887. évi 53. sz. Gr. V. 276. 1. Gl. X. 143. Tekintve, hogy a felszólaló felebbe­zéséhez mellékelt adókönyvecske szerint 1886. évben csak 10 frt harmadosztályú kereseti adóval rovatott meg, azon adóösszeg pe­dig az 1874: XXXIII. t.-cz. 6. §. d) pontja szerint követelt 105 frt évi jövedelemnek meg nem felel, tekintve, hogy a kivetett első- és másodosztályú kereseti adó, ugy a jövedelmi pótadó, miután ezek nem a jövedelem, . hanem szemé­lyek, illetve utóbbi után fizetett adó után vettetnek ki, figyelembe nem vehetők stb. A különböző köz­ségekben fizetett földadó a válasz­tói jog megállapítása végett ösz­szeállitható. C. 1886. évi 753. sz. Gr. V. 276. 1. Oly esetben, midőn valaki jövedelmi adó alá eső több mint 105 frt évi jövedelem után van megadóztatva, de jövedelme az adóhivatali kimu­tatás szerint több forrásból ered s ezek közül egyik-egyik másában ál­lítólag a 105 frt évi jövedelmet meg nem üti, ha mindazonáltal eren kü­lönböző jövedelmi források olva­nok, melyek az 1874:XXXIII. t.-cz. 3., 4., 5. és 6. §-aiban a vá­lasztói jog gyakorolhatására alap gyanánt elősorolva vannak, ezen összesitett jövedelem alán ián a vá­lasztók névjegyzékébe fölveendő. C. 1886. évi 184. sz. Gr. V. 277. Eia az elhalt anyának egyetlen fia által fizettetik a választói jogosult­ság alapját képező ingatlan utáni adó, akkor az illető a választói név­,jcgyzíkbe felveendő. (Cuua 1SS6. évi 523. sz. a.) — Ha a benuitjlott adókivetési lajstrom kivonata sze­rűn felebbező vegyeskoreskedése után van megadóztatva, akiíor ke­reskedni minőségét Külri.i igazolni nem tartozik. C. 1886. évi 753. sz. Gr. V. 277. A kereskedői czégek beltagjai vá­lasztói jogukat az 1874:XXXIII. t.-cz. 6. §-ának e) pontja alapján, a czég neve alatt lerovott adózás­sal is igazolhatják. C. 1876. évi 11. sz. Gr. V. 277. A kereskedői czég beltagjai, ha eb­beli minőségüket felebbezésük mel­lett czégbejegyzéssel igazolják, a választók névjegyzékébe felveen­dők. 0. 1877. évi 194. sz. Gr. V. 277. Gl. X. 143. A gyárüzletnek politikai és közigaz­gatási okokból engedélyezett adó­mentessége, a választói jogvesztést maga után nem vonja. Curia 1886. évi 263. sz. Gr. V. 277. Gl. X. 143. Felebbező választói jogosultságát ház­birtokára alapit ja s az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 6. §-ának a pontja értelmében házbirtoka alapján azok­nak van választói joguk, akik olyan házat birnak, amely legalább 105 frtnyi évi tiszta jövedelem után ro­vatott meg házbéradóval s mint­hogy az 1883. évi XXXI. t.-cz. 6. §-a értelmében Budapesten minden 100 frt tiszta jövedelemre 22 frt házbéradó esik, felebbező akkor birna választói joggal, ha 23 frt 10 kr. házbéradóval rovatott volna meg; a felebbezéshez csatolt adó­könyv szerint azonban felebbező csak 17 frt 7 kr. házbéradóval ro­vatott meg, őt tehát házbirtoka alapján választói jog meg nem il­leti, 0. 1894. évi 55. sz. Gr. V. 277.

Next

/
Thumbnails
Contents