Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

404 1874: XXXIII. t.-cz. 7. §. Folyamodók a becsatolt adatokkal igazolták, hogy mind a négyen nagykorúak és hogy budapesti Dobutca 11. számú ház után 1898. évben 1822 frt és 95 kr. állami adóval voltak megróva, ha tehát a folyamodók által becsatolt adóiv szerint a fizetendő adó 6 részre osztatik is, még akkor is mindegyik által több tiszta jövedelem után fizetendő állami adó esik, mint amenynyit az 1874:XXXIII. t.-cz. 6. §-a megkiván; ezeknél fogva folyamodóknak képviselőválasztó jogosultságuk igazolva lévén, a központi választmány határozatának megváltoztatásával, felvételük elrendelendő. C. 1899. évi 107. sz. Gr. V. 277. A haszonbérlő a végre, hogy a bérlemény utáni nyeresége 105 forint mennyiségűnek tekintethessék s ez alapon választói jogot gyakorolhasson, 10 frt 50 kr. jövedelmi adófizetést tartozik igazolni. C. 1875. évi 55. sz. Gr. V. 278. Az a körülmény, hogy a választói jogosultsággal biró egyén által fizetett adó többszörösen meghaladja azt az adómennyiséget, melyet a törvény a választói jog megállapítására megkiván, a családtagok vagy rokonok választói jogának megállapítására alapul nem szolgálhat. C. 1893. évi 3. és 4. sz. Gl. X. 144. 7. §. Állandó fizetés. A férjre nézve a választói jogosultságot azon körülmény meg nem állapithatja, hogy a nő által fizetett kereseti adó, az általa birt üzlet után, a rendes kereseti adóval van megróva. C. 1878. évi 399. Gr. V. 278. Első és másodosztályú jövedelmi adó alá eső jövedelem csak akkor szolgálhat alapul a választói jog megadására, ha az együttvéve kiteszen legalább 700 frtot. C. 1885. X. 46. Gr. V. 278. Gl. X. 144. Olyan esetben, midőn valaki elsőosztályú jövedelmi adó alá eső több mint 105 forint évi jövedelem után van megadóztatva, ámbár jövedelme több forrásból ered, de olyanok, melyek a választói jog gyakorlására alapul szolgálnak, a választói jegyzékbe felveendő C 1886. évi 360. sz. Gr. V. 278. A választói névjegyzék uj összeirásának elrendelése és a minimális adóalap megállapítása a Curia hatáskörébe nem tartozik. C. 1887. 66. sz. Gr. V. 278. 1G. X. 137. Tekintve, hogy a törvény különbséget nem tesz arra nézve, vájjon az elsőosztályu jövedelmi adó egy vagy több czimen fizettetik-e? Ennélfogva, ha a részint haszonbérletből, részint iparüzletből származó jövedelmi adó megfelel a vt. 7. §-ának, a választói jog meg nem tagadható. C. 1875. évi 21. Gr. V. 278. Gl. X. 143. Felebbezők felszólamlása elutasítandó volt, mert nem bizonyították, hogy egy harmadik bérlőtársukra kivetett III. osztályú kereseti adóban, az ezzel a felebbezéshez mellékelt haszonbéri szerződés szerint, közös haszonbér után járó adó is benfoglaltatnék s hogy a közös haszonbér után előző évben államadóval megróva lett volna. C. 1895. 176. Gr. V. 278. A választói jogosultság megállapítására a nyugdíj és fizetés egyenlő jogalapul szolgál. C. 1875. 265. Gr. V. 278. Gl. X. 144. Az üzlettársak egyéni választói jogosultsága az 1874: XXXIII.' t.-cz. 14. §-ából vett analógiái -alapján határozandó meg. C. 1875. 79. Gr. V. 278. Gl. X. 144. A nyugdíjazott városi tanító oly törvényhatósági tisztviselő, ki ha másodosztályú jövedelmi adó (most IY. osztályú keresetadó) alá eső 500 frt évi jövedelem után van megadóztatva, választói joggal bír. A jövedelem általános kifejezése alatt a nyugdíj is értendő. C. 1875. 245. Gr. V. 279. Gl. X. 144. Oly esetben, midőn a felebbezéshez csatolt s az 1874: XXXIII. t.-cz. 50. §. szerint figyelembe vehető pénzügyigazgatósági kimutatással igazoltatik, hogy a 700 forintot