Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A Curia bíráskodása képviselőválasztási ügyekben 383 vei szemben az ellenkérvényben előadott feltétlen érvénytelenségi ok be is igazoltatott, a 122. §. rendelkezése méreem nyújt törvényes alapot az iazt, illetve az; alapját képező tényeket elkövető egyén cselekvő iés szenvedő választóképességének felfüggesztésére, mert az ily cselekvény a választás érvénytelenségét eredményezett érvénytelenségi okkal kapcsolatban nem áll. Gr. V. 82. Gl. X. 22., 23., 2,4. Ítélet 455/1902. Őrley Kálmán esete: (3. §. 1., 2., 6., 27. p., 7., 28., 54., 55., 125., 126., 129. §§., 1878:V. t.-cz. 105. §.) L Nem az ügy érdemleges peranyaga, hanem az 54. illetőleg 55. §. rendelkezései alapján kell határozatot hozni, ha a képviselő lemondásáról vett hivatalos értesités az érdemleges Ítéletnek teljes megszövegezése, aláírása, sőt iktatása után bár, de annak nyilvános kihirdetése előtt érkezik az itélőtanács elnökéhez. Gr. V. 107. ' Gl. X. 115. ítélet: 491/1902. sz. Dr. Darányi Ferencz esete: (3. §. 2., 4., 8., 9. a), b), d), 10., 25., 27. p., 6., 23., 70., 98. §§.) I. A cinctoirium, mint elhagyott régi temető, bárha a templom udvaraként van is elkerítve és jóllehet ünnepi körmenetek tartására is használtatik, a vallás szertartására rendelt helyiségnek még sem tekinthető. II. Istentisztelet után a templomból kijövő népcsoport nem vallásos jellegű gyülekezet. III. 1—1 koronának a képviselő áltaí a választóknak a választás után előleges ígéret nélkül étkezési czélra való adása nem megvesztegetés. Gr. V. 109. Gl. X. 13., 31., 58., 118., 120. ítélet: 492/1902. sz. Dtr. Baross János esete: (3. §. 2., 6., 10., 25., 27. p. 4., 9., 28., 35., 83., 122., 126. §. 1., 2. ibek. 1878: V. t-cz. 186. §.) A feltétlen érvénytelenségi oknak megelőző és kifejezett beleegyezés alapján való megállapítását nem gátolja az, hogy a kérvényezők a képviselővel szemben, a „részesség" megállapítását nem kérték, — mert kérvényükben megjelölték a feltétlen érvénytelenségi tényt és megjelölték a 3. §-nak 6. pontja szerinti feltétlen érvénytelenségi okot; mert továbbá az előzetes és kifejezett beleegyezés is a részességnek egyik faja s mert végül a kérvényezők a törvény 6. §-ára, tehát a részességnek ebben a szakaszban meghatározott eseteire kérvényükben hivatkoztak: minélfogva a Curia a bebizonyított tényre a törvény megfelelő rendelkezését szabadon alkalmazhatta. Gr. V. 115. Gl. X. 21., 53., 61., 67., 107., 115., 131. ítélet: 502/1902. Dr. Lendl Adolf esete: (3. §. 2, 3., 4., 6., 8., 10. p., 23., 70. §_§.) I. A. 3. §. 6. pontjára alapított érvénytelenségi ok tekintetében nem elegendő általánosságban annak előterjesztése, hogy a választók különböző időkben és különböző korcsmákban etetve és itatva lettek, hanem már a kérvényben egyenként megnevezendők maguk az etetett-itatott választók. II. A tulajdonjog intézménye elleni izgatás tényálladékát még valósága esetén sem állapítja meg aoinak a hangoztatása, hogy a képviselő megválasztása esetén a nagybérlök kezein lévő közalapítványi birtokok az egyes lakosoknak kisebb parczellákban 30 évi bérletekben kiosztatnak. III. A takarékpénztári adósok választói jogának gyakorlása jogellenes befolyást vagy fenyegetést egyáltalában nem tartalmaz a jelölt részéről annak kijelentése, hogy győzni fog és kell is győznie, mert van két hatalmas oszlopa, a két pénzintézet, mert ez a kijelentés a pénzintézetek pártfogásolá. sán kivül egyebet nem tartalmaz. IV. A feltétlen érvénytelenségi tények gyanánt felhozottak viszonylagos érvénytelenségi okok tény álladéka gyanánt nem érvényesíthetők, hogyha a kérvényezők egyszersmind a 3. §. 10. pontjára is