Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

368 4 Telekkönyvi rendtartás 148. §. a jelzálogot képező ingatlanra nyilvánkönyvi joggal rjem is birtak. de a tulajdonjog- megszerzésével elődjüknek: M. Eadának helyébe léptek s igy érvényesíthetik azt a kereseti jogot, mely M. Radát telekkönyvi tulajdonosi minőségében megillette. 1898. oikt. 27. 3159. sz. = Azonos: Curia 1889. decz. 17. 3808. sz. h. Gl. VII. 1023. Ld. Curia 1895. jul. 2. 7766/1894. Gl. VII. 1024. Ld. 0. 1895. szept. 12. 4782/1894. Gl. VEI. 1052. C.: A telekkönyvi rendtartás 148. §-a értelmében valamely telekkönyvi bejegyzésnek érvénytelenség: okából való kitörlését csak az azáltal nyilvánkönyvi jogaiban sértett fél jogosult kereset utján kérni; ijrv tehát a később bejegyzett jelzálogos hitelező a korábban zálogjogot nyert hitelező zálogjogának törlését nem kérheti, miután a későbbi jelzálogos hitelező a korábbi bejegyzés által az akkor még nem is létezett jogaiban sérelmet nem szenvedhetett. 1894. április 17-én. 4654/93. = V. ö. az előbbi jogesetet és a hozzáfűzött jegyzetet. Gl. VII. 1026. Végrehajtási zálogjog törlése eredeti érvénytelenség okából. Ld. Curia Í1886. jan. 20. 5162/85. sz. Gl. VII. 1027. Tkvi kitörlési keresetnek ;a bekebelezés eredeti érvénytelensége miatt akkor van helye, ha a bekeblezésre fennálló törvényes szabályok figyelmen kívül hagyattak; a nagyenyedi ref. tanoda és Sz. K. és társainak váltságügyében megállapított dézsmaváltság-tartozásoknak bekebelezése pedig jogérvényes Ítéletek alapján, tehát törvényes alapon és >módon történt, a jogerős! birói Ítéletek alapján történt bekebelezést azok •belső kelléke, ill. jogossága indokából törlési keresettel megtámadni neon lehet; minélfogva a kettős d ézsimav ál ts ággal terhelt felp. az ellenében, kinek részére a váltsági összeg miegállapittatott, váltság iránti igénye azonban nem nyugszik jogszerű alapon, csakis a törvény rendes utján kereshet orvoslást. O. 1886. febr. 1. 6020/85. sz. Gl. VII. 1028. Abban az esetiben, ha a bekebelezés alapjául szolgált okiraton a telekkönyvi rendtartás 81., 82. §-aiban előszabott kellékek valamelyike hiányzik, az elrendelt bekebelezés ellen csak felfolyamodás utján kereshető orvoslás, de ha ez elmulasztatott, a jogerejüleg elrendelt bekebelezés ily hiány miatt érvénytelennek egyáltalán nem tekinthető, következésképpen egyedül ily alapon törlési keresettel meg sem támadható. Curia 1896. szept. 24. 4633. sz. Gl. VII. 1029. A törlési perben- akkor is, ha a telekkönyvi bejegyzés 'alapjául szolgáló okirat az 1868 :LIV. t-cz. 167. és 168. §§-aiban foglalt kellékeknek megfelel, ez okirat valódiságának megtagadása esetében a bizonyítási kötelezettség rendszerint azt a felet terheli, amelyik az egyoldalulag benyújtott okirat alapján telekkönyvi bejegyzést nyert. Kassai T. 1900. május 14. 1ÖS0. C. A másodbiróság ítélete az abban felhívott és felhozott indokok alapján hh. 1900. nov. 8. 4599. sz. Gl. VII. 1030. Törlési per és felfolyamodás egyidejüleges igénybevétele. Ld. Curia 1898. jun. 28. 6790/97. ez. Gl. VII. 1032. A tkvi hatóság a perfeljegyzési kérést csakis a vonatkozó keresetlevél alapján bírálhatja rd. és ezl sem a beadott kérvény, sem a por megindítását tanúsító kereset tclzete nem pótolja, mert csakis a keresetlevél tartalma alapján állapithatja meg a tkvi hatósár azt, ha vájjon a megindított por oly jogi természetű-e, hogy annak feljegyzése a tételes jogszabályok szerint meg, vagy meg ueu: engedhető. Kolozsvári T. 190o nov. 23. 4489. sz. Gl. XIII. 1130. A tulajdonjog bekebelezése eredeti érvénytelenség czimén törlési keresettel megtámadható az esetben