Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Telekkönyvi rendtartás 149—150. §§. 369 is, midőn a tulajdonjog tényleges birtoklás alapján jegyeztetett be. 0. 1907. ápr. 14. 1905. P. 9088. sz. Gl. XIV.. 1272. Helyes az elsőbiróságnak az a;, álláspontja, hogy az eljárt telekkönyvi hatóság részéről a végrehajtási eljárásban állítólag elkövetett szabálytalanságok és mulasztások miatt az alperes árverési vevő tulajdonjoga törlése iránt eredeti érvénytelenség okából keresettel fellépni nem lehet; mert továbbá, amennyiben a kereset az alperes rosszhiszeműségére van alapítva a tekintetben, hogy az árverés keresztülvitelénél az árverési vételár csökkentése végett rosszhiszemüleg közreműködött, a törlési keresetnek helye volna ugyan, amennyiben az előbbeni állapot visszaállítható. C. 1907. június 27. 3732/906. Gl. XIV. 1273. 149. §. Ha harmadik személyek jóhiszeműen i jogokat nem szereztek, eredeti érvénytelenség miatt kérhető a törlés az ellen, ki a bekebelezést eszközölte, nemcsak három év alatt, hanem a rendes elévülési idő lejártáig bármikor. C. 1877. május 22. 3991. sz. Gr. VIII/II. 724. Gl. VII. 988. Habár színlelt az a követelés, amely a bekebelezett zálogjog alapjául szolgál, a zálogjogra jóhiszeműen szerzett atzálogjoggal szemben a zálogjog kitörlése peres uton is csak a tkr 79. §-ában foglalt korlátozással rendelhető el. C 1900. június 25. 6831. sz. Gr. VIII/II. 725. Ha akkor, a mikor az alzálogjog szereztetett, a zálogjog, alapjául szolgáló követelés ki volt fizetve s erről az alzálogos hitelezőnek tudomása volt: az alzálogjog szerzése rosszhiszemű, következésképen a bejegyzés, mint eredetileg érvénytelen, peres uton kitörlendő. Curia 1904. február 9. 2963/903. sz. Gr. VIII/II. 726. Tatics-Sándor: Döntvények IV. A telekkönyvi rendtartás 149. §-a szerint abban az esetben, ha a kitörlési kereset csak azon személyek ellen intéztetik, akik közvetlenül az eredeti érvénytelenség czímén megtámadott bekebelezés által nyertek jogot, a kereset jogtartalma az általános polg. törvénykönyv határozatai szrínt Ítélendő meg, a jelenleg hatályban levő magyar magánjogi szabályok szerint pedig a rendes elévülési idő, mely alatt a jogok nem gyakorlás folytán elenyésznek, 32 esztendő. C. 1894. decz. 5. 2141. sz. Gl. VII. 1034 150. §. Az a személy, kinek a nyilvánkönyvi jog bekebelezését rendelő végzés éppen nem vagy nem perrendszerüen kézbesittetett, három éven belül harmadik: jóhiszemű személy lyel szemíben is joghatálylyal indíthat törlési keresetet. C. 1893. évi 10257. Gr. VIII/II. 727. Ha a tulajdonjog bekebelezése annak érvénytelensége miatt töröltetett is, a zálogjog nem törölhető abban az esetben, ha az érvénytelennek kimondott tulajdonjogi bekebelezés iránti kérvény iktatási napjától számítottan, a törlési kereset beadásáig három év elteilett, kivéve, ha a zálogjog szerzésénél rosszhiszeműség forog fenn. C. 1893. nov. 30. 1549. Gr. VHI/II. 728. Telekkönyvi kiigazitásnak helye van, a tulajdonjogi bekebelezés előzetes törlésével, harmadik személyek ellen is, a jóhiszeműségre tekintet nélkül, ha kimutattatik, hogy a tulajdonos tulajdonjogának bekebelezése eredetileg érvénytelen. C. 1879. febr. 19. 13766/878.'Lásd indokolását 3. §. VII. alatt. Gr. Vni/TL 729. Harmadik telekkönyvi jogszerző csak abban az esetben érvényesitiheti az osztr. polgári törvénykönyv 1467. §-a értelmében a három évi elbirtoklást, ha ellenében nem bizonyittatik, hogy az ingatlan birtok meg24