Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Telekkönyvi rendtartás 148. §. szerek kiadásától. C. 1902. február 25. 7277/1901. sz. Gr. VIII/II. 722. Végrehajtási elzálogjog kitörlése peres utón elrendeltetett, mert az aizálogot szerzett hitelező a követelésének behajtása iránt indított pert elvesztette a miatt, hogy a zálogjog- alapjául szolgált követeiesnek általa végreh íjtásilag történt lefoglalásakor, ez a követelés már fenn nem állott: következésképpen az időközben már különben is törölt zálogjogon felül többé jognatálylyal az alzálogjog sem birhat. C. 1904. decz. 6. 3503/103. sz. Gr. VIII/II. 723. Felperesek keresete kizáróan a szabadkai 15.178. számú telekjegyzőkönyvben B. 14. és 26. sorsz. alatt foglalt tulajdonjogi bekebelezések törlésére van irányitva; tekintve azonban, hogy a telekkönyvi rdts. 148. §-án alapuló keresetnek egyedüli czélja az, hogy az elrendelendő kitöHéJssel az- előbbi telekkönyvi állapot visszaállíttassak: nyilvánvaló, hogy ily keresettel csak a nyilvánkönyvi jogaiban sértett fél léphet fel, felp.-ek pedig a keresetben megjelölt ingatlanokra nézve sem nyilvánkönyvi joggal nem bírtak, sem nem jogutódai a korábbi telekkönyvi tulajdonosnak, s így netáni jogos érdekeikre nézve a koresetileg kért törlésnek czöi.Ta nincs. C. 1895. okt. 17. 7304/94. sz. — A 0. 1885. jan. 20. 4750/1884. sz. a. kimondta, hogy az öröklésre jogosított gyermek az ő hozzájárulása nélkül, szülői és egy harmaaife kezútt létrejött ajándékozási okirat érvénytelenítését nem kérheti s csak .azon jog illeti őt meg, h. az id. törv. szab. 4. §-a értelmében az ajándékozás korlátolását örökösödési jogának megnyíltával követelheti. Gl. VII. 1020. A tkvi rdts. 148. §-a értelmében ne, aki valamely bekebelezés által jogaiban sértve érzi magát, tekintet nélkül arra, hogy birt-e már nyilvánkönyvi joggal, avagv nem, a bekeblezést eredeti érvén\ ielenség miatt megtámadni jogosítva van, tekintve, hogy felp.-ek azt állítják, miszerint ők a sz. házat B. Pétertől örök áron megszerezték, mindamellett az ingatlanság alperes nevére kebeleztetett be tévedésből, ily helyzetben pedig tőlük azon jog, hogy az idézett 148. §. alapján a reájuk sérelmesnek állított bekeblezést megtámadhassák, meg nem vonható. C. 1883. febr. 13. 8676/82. szám. = Azonos ezzel a Curiának 1894. május 29. 5398/1893. sz. h., mely szerint felperes kereshetőségi jogát meg kellett állapítani: mert gróf O'Donell Henrikné, aki ellen a csapi 1. számú telekjegyzőkönyv tanúsága szerint a jelen perrel megtámadott tulajdonjogi bekebelezés eszközöltetett, a NB. alatt bemutatott okirattal ezen ingatlanra vonatkozó összes jogait a felperesnek engedményezte az őt megillető perlési joggal együtt. Gl. VII. 1021. Kecskeméti tsz.: Felperesek, kiknek jogait a törültetni kért zálogjogi bekebelezés, azon okból, mert nyilvánkönyvi jogukat rangsorban megelőzi, nem sérti, ez okból annak érvénytelenítésére törvényes joggal nem bírnak, felperesi kereset törvényes alappal nem bírt. 1894. okt. 9. 7830. C.a Hh. 1896. jun. 10. 2357. = Szegedi T. 1896. nov. 25. kelt ítéletében ugy nyilatkozott, hogy a rosszhiszeműen szerzett zálogjog már eredetileg érvénytelen lévén, az az alp. mint későbbi szerzők ellen sem birhat joghatálylyal s annak törlését kérelmezni alperesek, mint ez idő szerint telekkönyvi tulajdonosok, a telekkönyvi rendtartás 148. §-a értelmében jogositvák. Ezt a öuria hh. 1898. febr. 8. 1069/1897. sz. a. Gl. VII. 1022. C.: Felperesek, mint telekkönyvi tulajdonosok az átíratást megelőzöl rangsorozatban bekebelezett zálogjog törlését eredeti érvénytelenség indokából perrel szorgalmazni nogositva vannak, mert ha a megtámadott, bekebelezés elrendelésékor