Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

366 Telekkönyvi rendtartás 148. §. ez a bejegyzés mint eredetileg érvénytelen, peres uton kitörlendő. C. 1886. október 13. 1529. sz. Különben lásd a Curiának 4633/1896. sz. Ítéletét ugyané §. III. fejezete alatt. Gr. VIII/II. 714. Utóörökösödési jog bejegyzése peres uton töröltetett izon az alapmű, hogy a bejegyzés szerint jogosult fél az általa köteles rész iránt folyamatba tett perben pervesztessé vált. C. 5801/1900. sz. Gr. VIII/II. 715. Oly kereset, melyben a kérelem kizáróan arra irányul, hogy ,a közadósnak volt ingatlanára bekebelezett zálogjog érvénytelennek nyilvánittassék és töröltessék, nem tekinthető megtámadási keresetnek, hanem a telekkönyvi rendtartás 148. és következő §-ai alá eső törlési keresetet képez. Ilyen kereset alapján, hacsak az ingatlan tulajdonjoga a közadós javára előzően vissza nem állíttatik: a zálogjog kitörlése el nem rendelhető. Curia 1899. jan. 15. 1507/1898. sz. Gr. VIII/II. 716. A haszonélvezeti jognak nyilvánkönyvileg történt bejegyzése nem akadályozza azt, hogy a telekkönyvi tulajdonos kimutatván azt, hogy helytelenül törtónt a bejegyzés, a bejegyezve levő haszonéi vezet szerint jogosult féltől a birtok átadását követelhesse a nélkül, hosv keresetét egyidejűen a haszonélvezeti jog törlésére is kellene irányoznia. C. 1878. július 16. 6366. sz. Gr. VIII/II. 717i Ha egy és ugyanazon követelés erejéig a zálogjog kétszer külön-külön és más-más jogosult javára van bekebelezve: csakis mindkét fél perbevonásával dönthető el az a kérdés, hogy a zálogjogok egyike törölhető-e. C. 1895. máj. 17. 9210/94. sz. Gr. VIII/II. 718. A telekkönyvi rendtartás 27. §-a értelmében • foganatosított bejegyzés nem lehet eredetileg érvénytelen, minélfogva az ilyen bejegyzés a telekkönyvi rendtartás 148. §-a szerinti törlési pernek tárgyául sem szolgálhat. Bpesti tábla 42.611/84. sz. 0. 6764/1885. sz. Gr. VIII/II. 719. A telekkönyvi kiigazítás utján történt • telekkönyvi bekebelezés is megadható eredeti érvénytelenség miatt. Eredetileg érvénytelen s ékként törlendő az olyan bekebelezés, amely a kiskorúak elhalt anyjának telekkönyvi tulajdonát képező ingatlanra nézve kötött s gyámhatóságilag jóvá nem hagyott adásivevesi szerződés alapján eszközöltetett. Nem jóhiszemű az a szerző, aki a saját maga, mint a helyszíneléskor felvett birtokosok meghatalmazottja által tett előadással ellenkező tényállás hozásával köt adásvevési ügyletet, s erre nézve jóhiszeműségét azzal kívánja igazolni, hogy helyszíneléskor tett előadásával szemben, az adásvevési ügylet tekintetében részéről felhozott tényállás helyességét vitatja. Curia 1877. máj. 7. 4221. sz. Gr. VIII/II. 720. Ha az előjegyzett zálogjog jogerős ítélet alapján bekebeleztetett, ez res indicata-t képez, minek ellenében az előjegyzés, sem pedig az előjegyzés tárgyát képező követelés érvényessége, perújítás esetét kivéve, meg nem támadható még akkor sem, ha a követelésről kiállított okirat alapján az előjegyzés elrendelhető sem volna. C. 1894. szept. 19. 8688/1893. sz. Gr. VIII/II. 271. Az alzálogjog törlése iránt indított kereset elutasittatott, mert maga a zálogjog ítélet alapján és minden fenntartás nélkül feltétlenül volt bekebelelezve és sem a bekebelezésből, sem az annak alapjául szolgált iratokból nem tűnt ki az, hogy az ingatlan tulajdonosa itéletileg es feltételesen volt elmerasztalva akként, hogy bizonyos ékszerek Kiadása ellenében köteles fizetést teljesíteni, minélfogva az alzálogjog szerzője feltétlenül követelhet fizetést; vele szemben tehát felperes a fizetést függővé nem teheti az ék-