Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

302 Telekkönyvi rendtartás 148. §. könyvileg bejegyzett terhek töröltessenek. Hitbizomány felállítását czélzó s az örökösök szabad rendelkezését kizáró végrendelethez képest az örökös nem örökölvén korlátlan tulajdonjogot s megterhelhető ingatlanokat : az utóörökösöík nem tartoznak az örökös hitelezője zálogjogának hatályát & hagyatéki ingatlanra elismerni. Curia 1881. decz. 30. 11.137. Gr. VIII/II. 670. 'Ha ninos kimutatva olyan érvénytelenségi ok, ami miatt maga a vagyonátruházó fél megtámadhatta volna a tulajdonjog bekebelezését: a vagyonátruházó fél örököse nincs jogosítva a tulajdonjog bekebelezését törlési perrel megtámadni. Curia 1805. szept. 24. 8098/94. sz. — Azonos: 2714/93. Gr. VIII/II. 671. Gl. VII. 1019. Törlési keresetet indíthatnak oly egyének is, kik előbb telekkönyvi leg kitüntetve nem voltak, ha azok a telekkönyvileg érdekelt fél örökösei vagy jogutódjai és a bekebelezés által jogaikban sértye érzik magukat. Curia 1873. május 13. 4025/73. sz. Gr. VIII/II. 672. Törlési keresetet a bekebelezés áltál jogaiban sértett mindenik fél indíthat, tekintet nélkül arra, birt-e már előzően nyilvánkönyvi joggal vagy sem. C. 9434/80. — Azonos: 4693/87. sz. Törlési keresetet indíthat a bekebelezés által jogaiban sértett minden érdekelt fél. Curiia 1883. febr. 13. 8676/82. sz. Gr. VIII/II. 674. A tulajdonos a tulajdonjogának bekeblezését megelőző rangsorozattal bekebelezett zálogjog kitörlését, eredeti érvénytelenség okából, perrel szorgalmazni jogosult. Curia 1890. deczember 17. 3808. sz. — Azonos: 1898. október 27. 3159. sz. Gr. VIII/II. 675. Az előjegyzett tulajdonos a bekebelezett zálogjog törlését nem kérheti; mert az előjegyzés csak feltételes jogot biztosit s mint ilyen törlési keresethez jogot nem ad. C. 1888. augusztus 28. 508. Gr. VIII/II. 676. Az a személy (gyermek), akinek az ajándékozást megelőzően az elajándékozott ingatlant a tulajdonos apa egyszerűen és részben átruházta, nincs jogosítva az ajándékozás alapján törtéat tulajdonjogi bekebelezést, annak érvénytelensége miatt törlési perrel támadni, hanem az ilyen joggal bíró fél csak az ennek a jognak megfelelő egyenérték megtérítését követelheti az örökösödési jog megnyíltával a megajándékozott féltől. C. 1885. január 20. 4750/1884. szám. Gr. VIII/II. 677. A szerződés érvénytelenítését és az annak alapján bekebelezett tulajdonjog törlését követelni nem jogosult az, aki a szerződés létrejötténél szerződő félként nem szerepel és a szerződés tárgyát tevő ingatlanokra nézve nyilvánkönyvi joggal nem bír. Nem kell a szerződés érvénytelenítését kérni annak a hitelezőnek, aki kimutatja, hogy a keresetileg jelzett vagyonátruházás rosszhiszeműen, a felperes jogainak kijátszására történt, mert igényét a meg- > .ajándékozott ellen e nélkül is érvényesitheti. C. 1899. nov. 15. 2420. sz. Gr. VIII/II. 378. A jelzálogos hitelező nem tekinthető oly telekkönyvileg érdekelt félnek, aki a korábbi tulajdonjogi bejegyzéseket törlési kérvénynyel jogosan > megtámadhatná. C. 9256/1888. sz. Gr. VIII/II. 679. A jelzálogos hitelező 'ogositott an,t, hogy a zálogjogának végrehajtás utján elnézésből történt törlése bekebelezésének kitörlését törlési perrel! eszközölje. Az a kérelem, hogy a törölt zálogjog helyreállittassék, magában foglalja azt a kérelmet is, hogy a törlésnek tévesen történt bekebelezése kitöröltessék. Ha a törlés nemcsak peres uton, hanem a telekkönyvi rendtartás 168. §-a értelmében kérvényileg is to/,közölhető volt volna: a költségben