Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

358 Telekkönyvi rendtartás 142. §. van a perfeljegyzést megengedő végzés ellen felfolyamodással élni. Curia 1904. május 31. 4726. Gr. X. 1063. Ha az elsőbiróság a tulajdonjog bekebelezését s a másodbiróság annak előjegyzését rendelte el, mindkét bíróság végzése egybehangzó abban a kérdésben, hogy a tulajdonjog bejegyzésének jelenleg helye van s ennek folytán a másodbiróság végzése ellen további felfolyaniodásnak helye nincs az előjegyzés megadása ellen. Curia 1904. okt. 21. 7828/903. sz. Gr. X. 1064. A tkvi rend. 148. §. alapján indított törlési kereset folytán a pernek tkvi feljegyzését a tkvi hatóság csak akkor rendelheti el, ha a felperesként fellépő kérvényező oly tkvi érdekelt fél vagy annak jogutóda, aki az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyreállítását kérheti. C. 1904. június 23. 130/904. p. Gr. X. 1065. Valamely bekebelezés érvényességének megbirálásánál nem az okirat kelte, hanem az az irányadó, hogy a bekebelezés alapjául szolgáló jogügylet valóban létrejött-e vagy nem? az a körülmény tehát, hogy a szerződések a keletkezésnél későbbi kelettel vannak ellátva, a valódiaknak elismert jiogügyí'e'tek alánján eszközölt tulajdonjogi bekebelezést nem teszi érvénytelenné. C. 1904. okt. 4. 7833. Gr. X. 1066. Az ingatlan telekkönyvön kivüli tulajdonosa törlési keresettel nem élhet. C. 1904. január 7. 3405. sz. Cr. X. 1067. Amennyiben a törlés nem a törlési engedély tartalmának megfelelően, hanem nagyobb terjedelemben rendeltetett el, a telekkönyvi rendtartás 168. §-a szerinti perenkivüli eljárás utján ez, a hiba többé ki nem igazitható, annálfogva, hogy a törlés iránti kérvény beiktatása után több mint három év elteltével harmadik személyek időközben zálogjogokat szereztek s ezek a kérdéses bejegyzés kiigazítását ellenezték (telekkönyvi rendtartás 150. §.) Curia 1904. május 5. 9170/904. Gr. X. 1068. Törlési kereset tárgyát nemcsak bekebelezett, hanem előjegyzett jog is képezheti. A törlési nyugta bélyegét is, amennyiben a felek között fennálló jogviszonyból más nem következik, az adós köteles viselni. C. 1904. deczember 289488/903. Cr. X. 1009. ' Telekkönyvi ügyekre az 1881 :LIX. t.-cz. 11. §-ának rendelkezése kiterjesztve nem lévén, az abban a törvényszakaszban a beadványok alakszerűségére vonatkozó intézkedések tehát telekkönyvi ügyekben nem alkalmazhatók, következőkép S. György felfolyamodását nem lehetett elutasítani abból az ok(ból, hogy ez a felfolyaimodás sem ügyvédi ellenjegyzéssel, sem pedig okmányszerüleg kiállítva nincsen. Debreczeni T. 1899. decz. 13. 2454. sz. C Hh. 1901. jan. 11. 4294/900. sz. Gl. VII. 1016. Az elsőbiróság végzését a felfolyamodó javára változtatta meg, a minél fogva az ellen további felfolyamodásnak helye nem lévén, a felfolyamodást a telekkvi rendtartás 145. §-ában foglalt rendelkezéséhez képest visszautasítani kellett. Curia 1905. április 7. 797. sz, Gl. XII. 2335. A másodbiróság neheztelt végzésével az elsőbiróság végzését helybenhagyta azzal a változtatással, hogy a pénzbirság terhe alatt kötelezést a felfolyamodó előnyére leszállította, mely változtatás az ügy megvizsgálásánál a felfolyamodóval szemben a helybenhagyó végzés tekintete alá esik, mert a leszállított összegre nézve mindkét alsóbíróság végzése egyező s minthogy az 1868. évi I. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott szabályrendelet 53. §. szerint a felfolyamodásra nézve az általános telekkvi rendelet alkalmazandó: a tkvi rend. 145. §-a értelmében pedig a másodbiróság helybenhagyó végzése ellen to-