Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Telekkönyvi rendtartás 118—120. §§. 353 keretén belül a tőle külön álló harmadik személyeket megillető kérvényezési jogokat gyakorolhassa. 1897. május 8. 343. sz. — Győri T.: 1893. febr. 16. 636. sz. h. szerint nincs feljogosítva a hitelező zálogjogának 'bekebelezése alkalmával ugyanazon ingatlanra más hitelező j'avára bekeblezett zálogjog kitörlését kérni. — A kérvényi uton felmerült költségekre 1. a joggyakorlatot fentebb 93. §-nál. Gl. VII. 1011. Bpesti T.: Á felfolyamodó vevő a kérvényező eladókat a tulajdonjog nevére leendő bejegyeztetésnek kieszközlésére az A) alatti szerződésben fel nem hatalmazta és kérvényezők ily felhatalmazást egyébként sem igazoltak és mert ugyanitt a telekkönyvi rendtartás 120. §-ában szabályozott amaz esetek valamelyike, mely esetekben más nevében anélkül, hogy erre külön felhatalmazás szükséges volna, telekkönyvi bejegyzés kérelmezhető, fenn nem forog. 1897. decz. 30. 2107. C.: Hh. decz. 3. 5083. Gl. VII. 1012. C.: A telekkönyvi rendtartás 119. §. értelmében a jogutódok szintén adhatnak be telekönyvi és igy perfeljegyzési kérvényeket, de nem, ha ebbeli minőségük, illetőleg kérvényezési jogosultságuk a telekkönyvből ki nem tűnik s a kérvényezők azt más módon sem mutatják ki. 1904. máj. 31. 4726. sz. Gl. VII. 1013. A magyar jelzáloghitelbank az adott kölesönből általa kifizetett tehertétel törlését kérelmezte. Balassagyarmati tsz.: Ezen kérelemnek (hely nem adatik, mert: a telekkönyvi kérvények rendszerint csak azok által nyújtathatnak be, kik az arra vonatkozó nyilvánkönyvi bejegyzések által vagy mint jogosítottak vagy azok jogutódai vagy pedig mint kötelezettek érdekelvék, mivel pedig a magyar jelzálog-^hitelbank kérvényező, a balassagyarmati takarékpénztárnak törültetni kért zálogjoga tekintetében sem jogosított, sem köteleTatics-Sándor: Döntvények IV. zettnek nem tekinthető; s mert a jelzálogul lekötött ingatlanok telekkönyvi tulajdonosa avagy a balassagyarmati takarékpénztár által, a kitörlés kérelmezésére fel nem hatalmaztatott, ugyanazért a kérelemnek a hivatkozott szakasz alapján eleget tenni nem lehet. 1363/99. sz. Bpesti T.: Hh. 1899. jun. 28. 4066. sz. Gl. VII. 1014. Telekkönyvi kérvényi ügyekben költségben való marasztalásnak nincs helye. O. 1905. szept. 5. 5848. Gl. XII. 2333. Az 1881: XLIV. t.-cz. 91. §-a a kir. adóhivatalokat a hátralékos illeték telekkönyvi biztosítása tekintetében csupán a bekebelezés kérésére jogosítja fel. A bekebelezés megtagadása esetén felöbbviteli jogorvoslat beadására azonban a kir. adóhivatalok sem az emiitett törvény, sem a telekkönyvi rendtartás szerint nem jogosítottak. « Marosvásárhelyi T. 1906. ápr. 9. 219. Gl. XIII. 1128. 120. §. Arra nézve, hogy harmadik személyek javára telekkönyvi jogok szereztessenek, az illető jogosított meghatalmazása nem kívántatik, ha a harmadik személyek nevében kérelmező egyén a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot eredetiben bemutatja, mert ennek bemutatása a kérvény benyújtásához való jogosultságot kellően igazolja. C. 1873. jan. 14. 9956/1872. Gr. VIII/II. 590. A hitelező jogosított az adósa javára tulajdonjogi, illetve zálogjogi bejegyzéseket kérni. Bpesti tábla 23.499/88. Gr. VIII/II. 591. Nyilvánkönyvön kívüli átruházásoknál az átruházás sorrendje okiratokkal igazolandó. — Ha a kiskorúak nevében kötött adásvevési szerződés gyámhatóságilag jóváhagyva nincs: a tulajdonjog bejegyzése helyet nem foglalhat. 0. 1871. máj. 24. 3460. Gr. VIII/TI 592. Nincs jogszabály, mely kizárná, 23