Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

352 Telekkönyvi rendtartás 118. §. 1885. inárcz. 5. 7545/1884. az. Gr. VIII/II. 581. ' Az ingatlan eladói csak abban az esetben jogosultak ,a tulajdonjog­inak a vevő nevére leendő bekebele­zését kérni, ha őket erre a vevő felhatalmazta. 0. 1872. márcz 4. 1013. sz. Gr. VIII/II. 582. Az eladó fél jogosított az eladott in­gatlannak a vevő nevére leendő bekebelezését kérni anélkül, hogy erre a vevő féltől külön megbízást nyerne. 0. 1876. nov. 27. 11.425. Gr. VIII/II. 583. Az ingatlannak bármikori tulaj do; noisa jogosult kérni a zálog-, il­letve alzálogjog kitörlését az elő­jegyzés nem igazolása indokából is. G. 1903. szept. 15. 2543. sz. Lásd indokolását a 99. §-nál. Azonos: 520/1902. sz. Gr. VIII/II. 584. A végrehajtató fél az előjegyzés tör­lése iránti kérvényhez mellékelni tartozik azt az okiratot, a melyen alapszik a végrehajtási törvény 137. §-ával engedélyezett kérvé­nyezési jogosultsága. Ennek hiá­nyában a kérvény következtében még a tkr. 99. §-ában megszabott tárgyalás sem s annál kevésbé rendelhető el az előjegyzés kitör­lése. C. 1885. február 11. 4236/84. sz. Gr. VIII/II. 585. A régi birtokra zálogjogot szerzett hitelező, ilyen érdekelt félnek te­kintendő s ekként kiigazítási kér­vény beadására jogosított. 0. 1882. decz. 27. 7458. sz. Gr. VIII/II. 586. A jelzálogos hitelező pusztán ebből a minőségéből kifolyóan nincsen jo­gosítva valamely őt megelőző zá­, logjog kitörlését kérelmezni. Bu­dapesti tábla 1897. május 8. 3438. sz. Gr. VIII/II. 587. AhhoZ, hogy meghatalmazott utján létesült engedmény alapján a nyilvánkönyvi jog bejegyeztessék, nem elég az engedményezést esz­közlő meghatalmazott általános megbízása, hanem e jogcselek­ményre szóló különös meghatalma­zás kívántatik. A görög n. e. egy­házi pénztár javára bekebelezett követelés engedményezésének érvé­nyéhez a felettes püspökség jóvá­hagyása múlhatatlanul megkíván­tatik. 0. 443/1879. Gr. VIII/II. 588. A zálogjognak engedményezés kö­vetkeztében az uj jogosult javára való bekebelezését rendelő végzés ellen, nincs felfolyamodási jogo­sultsága oly harmadik személy­nek, kinek jogi érdekeltsége a te­lekkönyvből ki nem tűnik, öuria 1882. október 19. 5371. szám. Gr. VIII/II. 589. A nyilvánkönyvi zálogjog nemcsak a vonatkozó tartozás kifizetéséveL szűnik meg, hanem elenyészik az által is, ha a hitelező zálogjogáról lemond, miből következik, hogy a jelzálog-adós nincs elzárva attól, hogy a zálogjog elenyésztét kimu­tathassa. 0. 1904. május 21. I. G. 790/1904. Gr. X. 1061. A telekkönyvi rendtartás 119. §-a ér­teimébén a jogutódok szintén ad­hatnak be telekkönyvi és igy per­feljegyzési kérvényeket is, de ha ebbeli minőségük s illetve kérvé­nyezési jogosultságuk a telek­könyvből ki nem tűnik, azt más (módon kimutatni tartoznak. Curia 1904. május 31. 4726/1904. sz. a. Gr. X. 1062. Bpesti T.: A csatolt nyilatkozat tar­talma szerint a kérdéses mellék­jelzálog törlése az adós által telje­sített fizetés- alapján engedtetik meg, tehát a telekkönyvi rendtartás 119. §-a szerint érdekeltek által gyakorolható jogot tartalmaz, de abból ki nem tűnik, hogy folya­modó, mint bár jelzálogos hitelező, engedmény, vagy a szerzett dolog­bani jog egyéb módon való átruhá­zása vagy rangsor átengedése nél­kül mily alapon lép a tőle külön­böző jogalapon álló Békás községi hitelszövetkezet jogaiba, amennyi­ben egymaga a körülmény, hogy fo­lyamodó szintén jelzálogos hite­lező, még nem foglalja magában azt a jogosultságot, hogy a telekkönyvi rendtartás bíróságilag felhívott 119. éa 120. §-ának rendelkezései

Next

/
Thumbnails
Contents