Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Telekkönyvi rendtartás 89. §. 331 megterhelve, zálogjog előjegyzésének nincs helye. 0. 1905. IX. 5. 6781. Gl. XII. 2321. Oly könyvkivonat alapján, amelyben adósként valamely közkereseti társaság szerepel, a közkereseti társaság tagja ellen a zálogjog elő oem jegyezhető. C. 1906. III. 29. 2143/906. Gl. XIII. 1125. Előjegyzett tulajdonos elleni végrehajtás esetiében az ingatlan haszonélvezetére zárlat el nem rendelhető. Bp. t. 1906. IV. 9. 3352. Gl. XIII. 1125. 89. §. A hagyatéki bíróság előtt létrejött s jegyzőkönyvbe foglalt egyezség alapján a tulajdonjog előjegyzése megadandó. 0. 1873. június 23. 5661. Gr. VIII/II. 448. Hagyatéki leltár alapján a zálogjog elő nem jegyezhető. C.: A másodbíróság végzése indokainál fogva helybenhagyatik. 1904. márcz. 24. 1347/1903. Gr. VIII/EI. 449. Gl. VII. 936. Az ügyvéd díját megállapító ítélet alapján a zálogjog előjegyzése elrendelendő. 0. 1883. márczius 28. 297. Azonos: 1883. évi 57. sz. Gr. VIII/II. 450. Az ügyvéd diját csakis megállapitó ítélet alapján ia zálogjog előjegyzése meg nem engedhető. C. 1895. szeptember 6. 6879/1894. Azonos: C. 1760/1896. Gr. VIII/II. 451. Határozat. A „bűnügyi zárlatot" elrendeli s foganatosítja a nyomozatot vagy vizsgálatot teljesítő bíró, a „biztosítási végrehajtást" pedig a per bírósága, de annak foganatosítása végett köteles a polgári végrehajtási törvény szerint illetékes bíróságot megkeresni. C. 69. bűnt. szám alatti döntvénye. L. I. kötet. Gr. VIII/II. 452. Bekebelezés és előjegyzés. A gör. szertartású katholikus püspökség javára esközölt jogerős tulajdonjogi bekebelezéssel szemben ugyanazon ingatlanokra a zálogjog előjegyzésénél az nem vizsgálható, hogy az adás-vevési szerződés kormányhatósági jóváhagyást nyert-e. C. 1904. deczember 16. 10,359/1903. Gr. X. 1047. A vételárra nézve a szerződés az adóslevél tekintete lalá esik. Amennyiben tehát a tulajdonjog jogerős bekebelezése folytán a vételár esedékessé vált, annak, mint lejárt követelésnek biztosítására a zálogjog előjegyzésének helye van. C. 1904. deczember 16. 10,359/1903. Gr. X. 1048. Ha az ügyletet közvetítő ügynök által kiállított s bekebelezési engedélyivel ellátott okiratban a jelzálog megjelölésére szolgáló ürea hely keresztül nem húzatott, az eladó feljogosítva érezhette magát a bekebelezés eszközlésére szükséges telekkönyvi számokat utólag beírni s az, hogy a telekkönyvi számokat utólag a vevő tudta és beleegyezése nélkül irta be az okiratba, azt érvénytelenné nem teszi. C. 1904. szept, 13. 7777/1903. Gr. X. 1049. Ha a halálesetre szóló ajándékozási szerződésben az mondatik ugyan, hogy az ingatlanra vonatkozó ajándékozás visszavonhatlanul tétetik, az még sem szolgálhat bekebelezés alapjául. C. 1904. február 10. 513/1904. sz. Gr. X. 1049/a. Ha végrehajtási zálogjog átruházásáról van szó, ez a végrehajtási jog engedményezését is magában foglalja és ily zálogjogra a tulajdonjog közvetlenül a telekkönyvi hatóságnál nem szorgalmazható, mert végrehajtási jog engedményezése az 1881 :LX. t.-cz. 17. §. értelmében a végrehajtást elrendelő biróság hatáskörébe tartozik és csak ennek a megkeresésére lehet az ily zálogjogra nézve a tulajdonváltozást telekkönyvileg foganatosítani. C. 1904. márczius 24. 7233/1904. Gr. X. 1050. A tkvi szabályokban egyedül a közigazgatási és bírói hatóságoknak